Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora

26 ban a városi tanács és hatóságok ünnepélyesen fogadták. Erfurtban az egyetemi tanács is üdvözölte. Mikor Worms kapujához ért, kürtszó jelezte megérkezését. Előtte a császár küldötte haladt lóháton, azután Luther kocsija következett, melyet egyik hű barátja kísért 100 lovassal. Az utcán várakozó emberek számát kétezerre becsülték. Április 17-én délután 4 órára megidézték. Az asztalon sok könyv volt felhalmozva. Megkérdezték tőle, hogy a magáénak ismeri-e el az előtte lévő könyveket s hajlandó-e azokat visszavonni? Luther az első kérdésre kijelentette, hogy könyvei közül egyet sem tagad meg. A második kérdésre nem adott azonnal választ. „A választ meg kell fontolnom -— így szólt —, hogy kevesebbet ne mondjak, mint szükséges, avagy többet, mint amennyi igaz." Huszonnégy órai gondolkodási időt adtak neki. Nagy tömeg kísérte haza szállására. Az utcán álldogálók közül egy ember hangosan ezt kiáltotta feléje: Ne félj azoktól, kik csak a testet ölhetik meg! Luthernek tulajdonképen nem volt szüksége gondolkodási időre. A tárgyalás estéjén azt írta egyik barátjának: ,,Ha a Krisztus megsegít, egyetlen pontot sem fogok visszavonni!" Másnap délután 4 órára ismét az udvarba kísérték, de csak 6 órakor került a tanácskozó terembe. Üjra megkérdezték, hogy a magáénak ismeri-e az asztalon lévő könyveket s visszavonja-e A vártemplom Wittenbergben, melynek ajtaján Luther Márton a 95 tételt kifüggesztette.