Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.

ELSŐ RÉSZ - Egyetemes Egyháztörténet - III. Az egyházjavítás kora

23 „Igazságoddal szabadíts meg engem!" Nem értette meg, hogy Isten, az ítélkező bíró, hogyan szabadíthatna meg minket az 0 igazságával, hiszen a bűnös ember csak halált érdemelhet. De a Római levél 1. fejezetének 17. verséből megértette, hogy Isten igazsága az Isten kegyelmét jelenti. Az ő igazságában nem a bíró, hanem az Atya szólal meg. A bíró előtt nem nyerhet kegyelmet a bűnös, de a Mennyei Atya lehajol hozzá és magához öleli. Azt a lelki nyugalmat, amit hiába keresett a kolostori élet önsanyargatásában, most megtalálta az evangéliumnak a kegyelemről szóló tanításában. Boldogan mondta: „úgy érzem, mintha újjászülettem volna s nyitott kapun át beléptem volna a mennyek országába. Eddig gyűlöltem ezt a szót: Isten igazsága, most pedig drága és kedves lett számomra: a paradicsom kapuját látom benne." Gyötrő kérdéseire megtalálta tehát a választ. Azt kérdezte: mit kell cselekednem, hogy a haragvó Istent kiengeszteljem? Az evangélium felelt kérdésére: Higyj a Krisztusban, aki a keresztfán meghalt érted s bűneidért az Istent kiengesztelte! Luther azonban nem elégedett meg azzal, hogy az üdvösség kérdése saját magára vonatkozólag megoldást nyert. Elgondolkodott azon, hogy őt az egyház az üdvösség kérdésében helytelen utakra vezette. Vizsgálgatni kezdte, hogy miben áll az egyház hivatása és hogy miképen teljesíti kötelességeit. TIZENHATODIK HÉT. 17. Luther bírálata az egyházról. Luther az egyházat és annak munkáját Isten igéje alapján ítélte meg. Ez az ítélet nagyon kedvezőtlen volt. Krisztus az egyházra bízta az evangéliumot, de az egyház a szószéken inkább a szentek legendáiról prédikált, semmint az evangéliumról. Krisztus életének, szenvedésének és halálának jelentőségét nem ismerték az emberek. Az istentisztelet tele volt felesleges szertartással. A szentek és ereklyék babonaságot teremtettek és elvonták az embereket az Istentől. Luther szinte kétségbeesve kiáltott fel: „Emberek, ha keresztyének akartok maradni, ne bizakodjatok csontokban, fadarabokban és képek-