Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
3. Egyházi nevelés.
23 hogyha azokra a megállapításokra gondolunk, amelyekkel Luther nevelési antropológiáját körvonalaztuk. Csak Jézus Krisztus által szabadul meg az ember a bűntől és kaphat új életet, amelyben Istenhez való viszonya megkezdődik az istenfiúságban s így mennyei Atyja birodalmában szabadságot nyer mindenek fölött, ami viszont őt Isten iránti hálából mindenek szolgájává teszi. Ezt azonban egyedül Isten végezheti el az emberen igéje által. Ezért áll az egyházi nevelés középpontjában az ige hirdetése, mert ezen keresztül és ez által végzi Isten Szentlelke a maga munkáját. Ezt a szolgálatát az egyház Luther szerint a következőkkel végzi a gyermekek között. A) A gyermekistentiszteletekben szólaltatta meg Luther Isten igéjét a gyermekek értelmi színvonalához alkalmazko- dóan.59 Természetesen a fő-istentiszteletekben való részvétel sem marad el; itt arra is gondja van Luthernek, hogy a kicsinyek külön helyet kapjanak, hogy így állandóan szemmel tarthatók legyenek. „Darum rate ich, dass man für allen Din gen den Knaben in der Kirche einem bequemen und gelegenen Ort auswähle, dass sie Gottes Wort hören.“ 60 1526-ban a „Deutsche Messe' -ben, amikor a reformáció istentiszteletét kidolgozza, az ifjúságra is gondol. „Darumb ists das Beste, dass solcher Gottsdienst auf die Jugend gestellet werde und auf die Einfältigen, so Zufalls erzukommen." 61 Ugyanitt írja, hogy az ifjúság számára mindennapi istentiszteletet kell tartani, hogy Isten igéje nevelje őket.62 Az istentiszteleti életben az Igét az ifjúság nyelvén hirdeti. A prédikátor alkalmazkodik a gyermek fejlettségéhez. Luther maga sem Me- lanchthonnak vagy Bugenhagennek akar prédikálni, hanem a Krisztus nyája kicsinyeinek, gyengéinek és szegényeinek. A reformációnak különös gondja volt az ifjúságra, maga Luther mondja, hogy „mi az ifjúságnak prédikálunk inkább", meri a lelkűk még sokkal fogékonyabb, mint az öregeké.63 B) A Káté szerepel igen gyakran a gyermekistentisztelet igehirdetésének alapjául. Luther hivatkozik arra, hogy az egyházi ókorban azoknak, akik a keresztség szentségében akartak részesülni (catechumenos), oktatást kellett kapniok a keresztyén hit és élet summájáról, hogy kiben, s miért hisznek. Ezt tartja szükségesnek a jelenben is Luther, hogy a 59 F. Cohrs: Der religiöse Unterricht der Kleinen in der evangelischen Kirche seit der Reformation. Beiträge Zur Geschichte des Kinder-gottes- dienstes. Langensalza. 1931. 8. o. «° W. A. IV. 438. 29. 01 E. A. 22. 243. Deutsche Messe. 62 E. A. 22. 242. Deutsche Messe. 83 Evangelische Jugendkunde. Leopold Cordier, II. köt. Schwerin (Mecklenburg) 1926.
