Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
2. Családi nevelés.
19 reteket és tudnivalókat feltárja. Az istenfiúság pedig jelenti azt az állapotot, amikor a magát bűnösnek megismerő ember Isten kegyelméből az ő gyermekévé fogadtatott, szabadságot, királyságot és papságot nyert, amit embertársai javára és üdvösségére használ ki. Luther e nevelési metafizikájának az alkalmazását találjuk meg a nevelés minden pontján. 2. Családi nevelés. A) A nevelés alaptényezője a család, mint a teremtés rendjén alapuló legtermészetesebb szeretet-kötelék, amelynek gyümölcsei és új hatásai a gyermekek. Itt történik a nevelés legelső munkája: az igehirdetés a gyermek számára és a közösségi életre való előkészítés, a kisgyermek lelki és szellemi befogadóképességeihez mért arányban. Luther szerint sokan vannak azonban olyanok, akik megházasodnak, apák és anyák lesznek anélkül, hogy maguk is igazán imádkozni tudnának, vagy * ismernék Isten parancsolatait s gyermekeiket helyesen tudnák felnevelni.38 Pedig nincs annál nagyobb dolog, mint amikor a keresztyén családban keresztyén nevelésben nőnek fel a gyermekek s viszont nincs annál szégyenletesebb, mint amikor a gyermekek gondozatlanul, elhanyagoltan, saját kényük-kedvük szerint élve, gonosz indulatban és beszédben, Istennel semmit sem törődve nőnek fel.39 40 Ha pedig valaki nem tudja gyermekeit helyesen nevelni, bízza azt olyan emberekre, akik lelkiismeretesen el tudják végezni ezt a faladatot s ne sajnáljon tőlük semmi pénzt, költséget, fáradtságot, segítséget.41 Hiszen lehetetlen, hogy a kicsinyek saját magukat neveljék, ezért parancsolta Isten, hogy a felnőttek, a tapasztaltak segítsenek az utánuk következő nemzedéknek, gondozzák és ápolják azt.42 Azért a nyilvánvaló botrányos bűnök után rögtön az a bűn következik, amikor a gyermekkel nem törődnek. Azt a közmondást idézi Luther, hogy nem kisebb dolog egy iskolás gyermeket elhanyagolni, mint egy szüzet megrontani. („Non minus est negligere scholarem, quam corrumpere virginem."43) A testet ugyan ezzel nem szeplősítik meg, de a lelket igen, ami pedig drágább, mint a test. Az ilyen emberek Heródes nemzetségéből valók, akik —- mint ahogy a zsarnok-király ártatlan gyermekeket ölt meg Betlehemben — a gyermekek lelkét teszik tönkre. Végtele39 „Sermon vom ehelichen Stand." 1519. W. A. II. E. A. XVI. 161. 40 U. a. E. A. XVI. 161. 41 U. a. E. A. XVI. 162. 48 U. a. E. A. XVI. 162. 43 U. a. E. A. XVI. 165. 2*
