Nádor Jenő: Tessedik Sámuel, a hitszónok és tanár (Szarvas, 1941)

Az erre adandó feleletekre nézve mindössze ezt jegyzi föl : „a vadgesztenyefa sok haszna." Az a kérdés, mely a vizsgán a legnagyobb alapossággal lett megvitatva, mely az egész vizsgaanyagnak — a feljegyzések szerint — több mint felét foglalja le, ezek után jön. Magában foglalja a gazda egész téli munkarendjének, tavaszi előkészületeinek előírását, sok-sok érdekes mellékkérdést kapcsolva okosan, mindig logikusan a főkérdés anyagához. E kérdésnél állapítható meg elsősorban a félévi vizsga időpontja is : minden bizonnyal az első, a télen záruló félévről van szó : V. Mit vár a gazda egy hosszú esős időszak után ? És mit tud, mit kell csinálnia, hogy magát a következő száraz időszakra megoltalmazza és biztosan megállhasson ? 24 pontban sorolja fel az adandó feleleteket. Hengerelni kell az őszi és téli vetéseket. A sovány, kopár részeket trágyázni, jobb, azaz alkalmasabb takarmánynövényekkel kell bevetni. Ismételten előkerül a szántóföldeknek, réteknek, kerteknek márgával való felhordása. Da megjelenik a tanulók válaszaiban a hét szűk esztendőnek Tessediknél oly fontos problémája is, ezúttal nem bibliai, csak tessediki formájában : olyan növényeknek nézzünk utána, melyek embereknek és állatoknak sok, jó és e&észséges táplálékot adjanak a száraz években. Ilyen növények például a fehércékla (Runkelrübe), csicsóka (Erdbirn), articsóka ; csak — teszi hozzá — tudjuk, hogy hol és.mikor kell azokat elültetni. A szőlőskertekről sem feledkezik meg, s a feladott kérdésre már most megállapítják a tanulók, hogy a szőlőtőkék közé csak olyan növényeket szabad majd ültetni, melyek azokat nem árnyékolják be. A réteket pedig gyorsan növő fák ültetésével kell váltakozó árnyékba állítani. És itt kitérnek Tessedik egyik legismertebb alkotására, az akácfa meghonosítására : „ide tartoznak nemcsak a fűzfák (amint a Mária Terézia- r~ , féle rendeletek előírják), de kivált az akácfák, IE olaszországiak, és av^- ^'fVp^ ; kanadaiak, melyek nedves talajban" hatalmas kerületet is elérnek. A takarékos, a hasznot jól kiaknázó tanár tanítására vetnek világot a 15. és a 17. pontban foglalt válaszok : minden földön, minden kertben az addig még nem hasznosított földeket hasznosítani kell olyképen, hogy a föld és a növények természete és minéműsége szerint ültessünk azokba, hogy parlagon ne maradjanak és hogy használjunk fel mindent az országban eddig alig, vagy csak kevéssé felhasznált hulladékot, aminő a polyva, a kukoricaszár, stb. A gyakorlati kérdések és feleletek mellett elvétve megjelenik az elmélet is. Amikor a vetéseknek télen komposzttal való behin-