Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

megértésre", n ) Élesen elhatárolja munkáját a filozófia okos­kodásaitól: „nem azért törekszem a megértésre, hogy higgyek, hanem azért hiszek, hogy eljussak a megértéshez". 12 ) Az érte­lem munkájának nem az a hivatása, hogy „megszabadítson a kételkedéstől" és így „megerősítsen a hitben". Arról sem lehet szó, hogy az értelemmel védelmezzük a hitet és egyengessük a hit felé az utat. 13 ) Különös hit volna az, amely korlátozott és tapogatódzó értelmünkre támaszkodna. Igazi, élő keresztyén hitről van szó a Cur Deus homoban, amely a maga lábán áll és amely önmagában bizonyos. Theológiai munka tehát csak ott kezdődhet és ott folyhat, ahol hivő emberek vannak, akik gyer­meki egyszerűséggel elfogadják Isten dolgait és szívből bíznak kegyelmében. A másik sokatmondó tény az, hogy a theológiai munka szükségképpeni megnyilvánulása a hitnek. Az élő hit nem lehet el a mélyebb megértés keresése nélkül. „Mulasztás az, ha nem törekszünk jobban megismerni, amit hiszünk, mi­után megerősödtünk a hitben." 14 ) Nem az ember egyetemes kíváncsisága, mindent megérteni akarása jelentkezik ebbeli a megismerésre törekvésben, mégcsak a hit és az értelem világa összhangbahozásának kívánsága sem, hanem egyszerűen Isten ajándéka és parancsa. 13 ) Az üdvösséghez teljesen elégséges a puszta hit. Nem szorul rá semmi kiegészítésre, semmi bővítésre. Isten azonban nem hagy minket tétlenül, ha­11) Epistula ad Urbanum, 1098. Nam et ego tecum credo et incon­cusse credo... sed nunc molimur id quod in fidem recipimus, etiam intelligendo scire ac teuere firmissimum,. De lib. arb. I. 3, 6. és 4, 10. rationem... nos vero, quia credimus... quaerimus CDh I, 3. Sch. 7, 20. 12) Prosl. 1. Sch. 11, 10. 13) CDh. I, 25. Sch. 38, 24. II, 15. Sch. 53, 1. Quod rogo ne quis* putet praesumpsisse me, quasi f o r titu din e m fidei chri­stianae me ae existimem indigere defensionis euxilio... deridendus possem videri. Epist. de incarn. Verbi. I. Sch. 7, 16. non ut per rationem ad fidem accedant CDh. I, 1. Sch. 5, 8. non per intellectus ad fidem accedere; aut si intelligere non valet, a fide récédére. Epist. II, 41. Két­ségbevonhatatlanul kijelenti Anselmus, hogy a hit nem szorul rá az értelem megalapozására és igazolására. i«) CDh. I, 1. Sch. 6, 2. 15) hortante ipso quaerimus. De lib. arb. II, 2, 6. nam Christinnus per fidem debet ad intellectum proficere. Epist. II, 41.

Next

/
Thumbnails
Contents