Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.
III.RÉSZ. Anselmus tanítása az egyház történetében.
öröksége ellenáll Anselmus uj értelmezésének. 191. Feszültségük kissé elhomályosítja a kinyilatkoztatás titkát. 192. 11. fejezet. Az Isten-ember fölséges személye. 193. A főkérdés: kicsoda Jézus Krisztus? 193. Az ókori egyház bizonyságtételét folytatja Anselmus az Ige emberré levéséről. 193. Istennek útja a keresztig. 194. Isten eljövetelének parodoxiája. 195. „Az ember, aki Isten." 195. Győzelem az új-plátói szellem fölött. 196. Krisztus istensége: a váltságot maga Isten szerzi. 196. Ezért lehetünk bizonyosak üdvösségünk felől. 197. Krisztus ember-voltának sarkalatos és döntő kérdése. 197. Az ókori egyház bizonyságtevése. 198. Megváltásunk ára. 199. Krisztus ember-volta Isten szeretetének a titka. 199. Anselmus tanításának eltorzulása a skolasztikában. 199. A Cur Deus homo-ban az emberré lett Ige áldozata az elégtétel. 200. A helyettesítés kérdése. 200. Az orthodoxia és a modern vallásosság egymással ellenkező egyoldalúsága. 201. Anselmus nem dolgozta ki részletesen, de körvonalozza a helyes megértést. 202. Krisztus a mi helyettesünk. 202. A bűnösök képviselője. 202. • A Cur Deus homo: csodálatos bizonyságtevés az Üdvözítőről. 203. Csak a feltámadás híradása halványul el kissé. 203. Az atyák és reformátorok tanítása, mint Anselmus bizonyságtevésének kiegészítése. 203. 12. fejezet. Anselmus bizonyságtételének szerkezete és írásszérüsége. 205. A Cur Deus homo rövid foglalatja. 205. A váltság üdvösséges fordulata. 206. A váltság teljesen és kizárólagosan az élő Istennek a cselekvése. 206. A modern theológusok félreértése. 206. A kiengesztelődés történeti eseménye. 207. Aulén Gusztáv jellemzése. 208. Heim Károly és Althaus Pál vitája. 208. Az üdvösség történetének egyrétegű, filozófiai színezetű és kettős, feszültséggel teljes, bibliai látása. Az ördög szerepe. 208. Anselmus teljesítménye, a megváltás történeti, objektív jellegének kiemelése. 210. A kiengesztelődés Isten minden munkájának és ajándékának az alapja. 210. Luther Anselmus-megértése. 210 Anselmus tanításának értékelése. 211. Irásszerű volt-e Anselmus tanítása? 211. A Biblia üzenete következményeinek megvonásában túlmegy néha az Írás szavain. 212. A személyes hitéletben és a theológiai tanumányokban központba állítja a Bibliát. 213. Az Írás megértése az ó- és középkorban. 213. A dogmák révén a ^Szentírás határozza meg tanítását. 214. Lényegbevágó bibliai igazságokat tolmácsol. 214. A kegyelemről szóló tanítást a kiengesztelődéssel alapozza meg. 214. A reformátorok továbbépítik és elmélyítik Anselmus mondanivalóját. 215. Anselmus kérdéseit és tanítását az ige új és elmélyült megértéséhez kell mérnünk. 215. Az igéhez vezet minket. 216. III. RÉSZ. \ Anselmus tanítása az egyház történetében. 13. fejezet. Anselmus és az ókori egyházi atyák bizonyságtevése. 217. A modern dogmatörténetírók képének kiigazítása. 217. Az ókori egyház nagy dogmáira épül Anselmus tanítása. 218. Az Ige emberré levésé. 219. Irenaeus. 219. Krisztus szenvedése és áldozati halála harc a sötétség hatalmaival és fölöttük kivívott győzelem. 221. Isten elrejtett győzelme. 222. Az atyák bizonyságtételének jellemzése. 223. A halál és az ördög kiemelkedő szerepe. 223. Anselmus szervesen folytatja az ókori egyházi tanítást. 225. Krisztus győzelme Anselmusnál. 226. A hangsúly eltolódik a halál központi jelentőségéről a bűn hatalmának kiemelésére. 227. 14. fejezet. Anselmus tanításának sorsa a középkorban és a trienti zsinat utáni római katolicizmusban. Anselmus tanításának elterjedése a XII. században. 229. Az első bíráló: Roscellinus. 229. Krisztus elégtételének lassú érvényesülése az irodalmi köztudatban. 230. Erős érdeklődés