Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

III.RÉSZ. Anselmus tanítása az egyház történetében.

öröksége ellenáll Anselmus uj értelmezésének. 191. Feszültségük kissé elhomályosítja a kinyilatkoztatás titkát. 192. 11. fejezet. Az Isten-ember fölséges személye. 193. A főkérdés: kicsoda Jézus Krisztus? 193. Az ókori egyház bizonyságtételét folytatja Anselmus az Ige emberré levéséről. 193. Istennek útja a keresztig. 194. Isten eljövetelének parodoxiája. 195. „Az ember, aki Isten." 195. Győ­zelem az új-plátói szellem fölött. 196. Krisztus istensége: a váltságot maga Isten szerzi. 196. Ezért lehetünk bizonyosak üdvösségünk felől. 197. Krisztus ember-voltának sarkalatos és döntő kérdése. 197. Az ókori egyház bizonyságtevése. 198. Megváltásunk ára. 199. Krisztus ember-volta Isten szeretetének a titka. 199. Anselmus tanításának el­torzulása a skolasztikában. 199. A Cur Deus homo-ban az emberré lett Ige áldozata az elégtétel. 200. A helyettesítés kérdése. 200. Az ortho­doxia és a modern vallásosság egymással ellenkező egyoldalúsága. 201. Anselmus nem dolgozta ki részletesen, de körvonalozza a helyes meg­értést. 202. Krisztus a mi helyettesünk. 202. A bűnösök képviselője. 202. • A Cur Deus homo: csodálatos bizonyságtevés az Üdvözítőről. 203. Csak a feltámadás híradása halványul el kissé. 203. Az atyák és reformáto­rok tanítása, mint Anselmus bizonyságtevésének kiegészítése. 203. 12. fejezet. Anselmus bizonyságtételének szerkezete és írásszérüsége. 205. A Cur Deus homo rövid foglalatja. 205. A váltság üdvösséges for­dulata. 206. A váltság teljesen és kizárólagosan az élő Istennek a cse­lekvése. 206. A modern theológusok félreértése. 206. A kiengesztelődés történeti eseménye. 207. Aulén Gusztáv jellemzése. 208. Heim Károly és Althaus Pál vitája. 208. Az üdvösség történetének egyrétegű, filo­zófiai színezetű és kettős, feszültséggel teljes, bibliai látása. Az ördög szerepe. 208. Anselmus teljesítménye, a megváltás történeti, objektív jellegének kiemelése. 210. A kiengesztelődés Isten minden munkájá­nak és ajándékának az alapja. 210. Luther Anselmus-megértése. 210 Anselmus tanításának értékelése. 211. Irásszerű volt-e Anselmus taní­tása? 211. A Biblia üzenete következményeinek megvonásában túl­megy néha az Írás szavain. 212. A személyes hitéletben és a theológiai tanumányokban központba állítja a Bibliát. 213. Az Írás megértése az ó- és középkorban. 213. A dogmák révén a ^Szentírás határozza meg tanítását. 214. Lényegbevágó bibliai igazságokat tolmácsol. 214. A ke­gyelemről szóló tanítást a kiengesztelődéssel alapozza meg. 214. A reformátorok továbbépítik és elmélyítik Anselmus mondanivalóját. 215. Anselmus kérdéseit és tanítását az ige új és elmélyült megértésé­hez kell mérnünk. 215. Az igéhez vezet minket. 216. III. RÉSZ. \ Anselmus tanítása az egyház történetében. 13. fejezet. Anselmus és az ókori egyházi atyák bizonyságtevése. 217. A modern dogmatörténetírók képének kiigazítása. 217. Az ókori egyház nagy dogmáira épül Anselmus tanítása. 218. Az Ige emberré levésé. 219. Irenaeus. 219. Krisztus szenvedése és áldozati halála harc a sötétség hatalmaival és fölöttük kivívott győzelem. 221. Isten elrej­tett győzelme. 222. Az atyák bizonyságtételének jellemzése. 223. A halál és az ördög kiemelkedő szerepe. 223. Anselmus szervesen folytatja az ókori egyházi tanítást. 225. Krisztus győzelme Anselmusnál. 226. A hangsúly eltolódik a halál központi jelentőségéről a bűn hatalmának kiemelésére. 227. 14. fejezet. Anselmus tanításának sorsa a középkorban és a trienti zsinat utáni római katolicizmusban. Anselmus tanításának elterjedése a XII. században. 229. Az első bíráló: Roscellinus. 229. Krisztus elégtéte­lének lassú érvényesülése az irodalmi köztudatban. 230. Erős érdeklődés

Next

/
Thumbnails
Contents