Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

határozza a theológia feladatát. „Isten igéjére való ráeszmélés, amit az egyház hirdet." A hivő az igehirdetésnek és azon túl, Isten igéjének kimeríthetetlen kincseit akarja egyre jobban megismerni. Anselmus céltüzése ezzel biztos irányt és határozottabb tartalmat kap.

68

) Az igazi hivő gondolkozás a kinyilatkoztatás theológiája. Ezért az első feladat a Szentírás magyarázata. Azután Isten igéjét kell megkülönböztetni minden hamisságtól és hazugságtól, azaz minden ú. n. igazságtól, amit EZ ember önmagából merít. Végül ez az egész munka az igehirdetést és bizonyságtevést szolgálja. Anselmus minden fogyatékossága és kudarca ellenére ebben az irányban haladt és ezért van lényeges szava a mai theológiai megújulás számára is. Nem lehet megokolni a Szentírás alapján, hogy az új skolasztika mellőzi őt vagy átértelmezi, még kevésbbé azt, hogy a modern theológia olyan erősen idegenkedett tőle. Aki Isten igéjének olyan tanúja és annyira hűséges szolgája volt, mint Anselmus, az, -mindig időszerű és áldott hatású theológus. 68) Die Offenbarung und das Amt. 2. kiadás. 1934. 7. 1. így látja a theológia feladatát Althaus Pál is. A theológia az egyház magáraeszmélése. Isten kinyilatkoztatását vizsgálja tudományos módszerességgel, mint az egyház életének alapját és egyetlen parancsoló tekintélyét. Grundriss der christlichen Lehre, 1931. 5, 1. Hasonlóan Eiert Wertner a „Lutheri egyház tanrendszere" magyar fordításnak előszavában. 1926. és még határozottabban, mint az egyház igehirdetésének szolgálatát a Der christliche Glaube, 1940. első fejezeteiben.