Scholtz Ödön: Az evangélikus misszióügy fejlődése Magyarországon kezdettől fogva az Országos Misszióegyesület megalapításáig. Budapest 1940.

III. Fejezet

széken is felolvastak, úgy hogy hatásuk alatt a régi »vasi felső egyházmegye legtöbb gyülekezetében lángoló missziószeretet támadt,*) III. Ezek után érthető, hogy amikor Blochmann Ernő felsőlövői lelkész és Rösch Frigyes tanítóképezdei igazgató 1853 húsvétján a már említett segélyező egyletet újra szervezték, az alapszabályokba most már a külmisszió segélyezését is felvették. Ezen alapszabályok 1. §-a ugyanis így szól: »Az egylet célja a bel- é-s külmisszió előmozdítása, élesztése és segélyezése«, a 8. §. szerint pedig: »az egylet évenként 40 forintot fordít a külmisszió segélyezésére és pedig oly módon, hogy ha a missziói perselyek és adományok nem jövedelmeznének 40 forintot, a hiányt az egylet pótolja; — ha pedig az így befolyó összeg meghaladná a 40 forintot, a többlet is a bázeli misszióegylet segélyezésére fordítandó«. De már ezen új alapszabályok meghozatala előtt, az 1857—58. egyleti évben is 20 forintot küldtek a Brémai (Északnémet) Misszióegyesületnek, 1858 óta pedig évről-évre legalább 20—20 forintot kapott úgy a bázeli, mint a brémai misszió. í ! Mikor Wimmer 1863 május 12-én meghalt, Blochmann lelkész a rákövetkező exaudi vasárnapon gyászistentiszteletet tartott s halotti beszédét azon meghatározással nyomatta ki, hogy az esetleges tiszta jövedelem önálló »külmissziói segélyegylet«. alapítására fordíttassék. Ezen terv ugyan nem valósult meg, de a beszéd mégis 19 forintot jövedelmezett a misszióra, A segélyző egylet 1866. évi közgyűlésének megnyitóbeszédében az elnök mély hálával emelte ki azon isteni kegyelmet, hogy a hittérítés művén is közreműködhettek. Ugyanakkor bejelentette, hogy a villámosi (Willersdorf) leánygyülekezet iskolás gyermekei karácsonykor »Jézuskának« felirattal levelet írtak neki, mely 1 forintot tartalmazott a »misszióra«. Ezen

1 szép példa hatása alatt más iskolások és felnőttek is adakoztak erre a célra, úgy hogy az 1 forint rövidesen 60 forintra szar *) Böhm Sámuel öccse, az 1837 aag. 1-én szintén Kiczléden született Böhm János, ugyancsak hittérítő akart lenni. 1857-ben egy félévet a felsőlövői tanítóképezdében töltött, azután a bázeli hittérítőket képző intézetbe lépett, ahonnan azonban másfélév után, miből egy fél évig beteg volt, 1859 őszén hazatért s itt elvégezte a tanítóképezdét. Több helyen, utoljára Máriafalván (Vas megye) tanítóskodott s itt magas életkorban hunyt el. 8