Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 2. A XVII. sz. tót evangélikus egyházi énekköltészete

melynek végén így ír egy ismeretlen barátjának: »Hogy penig kgd én felőlem is oly ítéletben ne legyen, hogy csak henyélésben töltsem időmet, im egynehány énekecskét, kiket megfordítottam cse nyelvből, küldtem kegyelmednek«.

19 Ezek az énekek azonban, hacsak nem azonosak az Akadémia könyvtárában levő kódex énekeivel, amelyekről alább lesz szó, elvesztek. Báró Radvánszky Béla azonban felfedezte Madách Gáspár egynéhány más versét. »Sztregovai Madách Gáspár versek című értekezésében

20 írja: »Évekkel ezelőtt sajókazai levéltáramhoz tartozó mindenféle írások között egy összekötött csomagra találtam, melyben nagy meglepetésemre Rimay János verseit, szerelmes énekeit és más munkáit fedeztem fel, mellé voltak téve Madách Gáspár itt közölt énekeinek eredeti kéziratai...« A Madách által cseh nyelvből fordított, közölt énekek harmadik csoportja négy szent ének »Igen szép enekek« gyűjtő cím alatt. A versfők minden énekben Czobor Anna nevének akrostichonját rejtik,

21 a negyedik ének első kilenc sorának kezdőbetűiből pedig így alakul a név: Czobor Anna maga. A költemények végén olvashatjuk: »Forditottam 26. Junii Anno 1636. M. G.« A fordítások cseh eredetijét ma még nem ismerjük, * A fentiek alapján többen Czobor Annát tartják az említett négy tót ének szerzőjének. (Mocko, Caplovic) Ez azonban a puszta akrostichonnal nem bizonyítható, mert gyakorta előfordult, hogy egyes szerzők mecénásaik, vagy más kiváló férfiak és nők iránt érzett tiszteletüket és hálájukat nevüknek akrostichonjávai írt énekekkel fejezték ki. A negyedik ének kezdőbetűiben rejtőző »maga« szó pedig Mocko szerint is

22 inkább Madách 19 Madách levéltár. I. es. — Ipolyi A.: Rimay J. államiratai és levelezése. 358., 59. 20 írod. tört. Közi. 1901. 131. 21 Czobor Anna Thurzó Szaniszló, majd pedig Tarnovszky Szaniszló felesége. V. ö. Nagy Iván: Magyarország családai. III. 207. 22 História, 45—46. «