Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVI. SZÁZAD. - 4. Cseh hatások az egyházi énekköltészetben

4. FEJEZET. Cseh hatások az egyházi énekköltészetben. A latin nyelv egyeduralma első súlyos megrázkódtatását éppen cseh földön élte át Husz reformációjának következtében, aki az egyházba behozta az anyanyelvet. Husz és a híres cseh vezér, Zizka, a cseh nyelvnek példás pártolói és védelmezői voltak. Husz igazi követői, a cseh testvérek pedig később sem alkudtak meg a latin nyelvvel, a nemzeti nyelvet ápolták, művelték, korlátlan uralmát féltékenyen őrizték, s így ma is csodált magaslatra emelték. így érthető meg az is, hogy a Husz-féle reformációból a nemzeti nyelven írt egyházi énekköltészetnek már igen korán dús folyama buzgott ki. Ez abból is megítélhető, hogy, amikor 1524-ben Wittenbergben megjelent az első evangélikus énekeskönyv, melyben mindössze 8 ének volt, a cseheknél a különböző vallási irányzatoknak már több terjedelmes énekönyve

1 forgott közkézen. A cseh egyházi énekköltészetnek a tótságra gyakorolt hatása azonban már jóval Husz reformációja előtt is jelente kezik. Ernő (Arnost) prágai érsek, aki IV. Károly cseh királynak az egyházi ének fejlesztésében tudós támogatója volt, bevezette Csehországban a »Rorate« és »Salve« néven! ismert istentiszteleteket. A Rorátékat adventben, aj kora reggeli órákban, a Salvekat pedig böjtben estefelé tartották.

2 Ezek az istentiszteletek a tótság körében 1 Mocko: História ... 3. > 2 Karel Konrád: Dejiny posvátného zpévu. 84.