Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVII. SZÁZAD. - 6. Egyházi beszédirodalom
exuláns lelkésznek 1 * »Epitaphium Susannae Keuschinianae vulgo Romenetzianae« című beszédjét, mely Klein (Nachrichten III. 412.) szerint Trencsénben 4-ed rétben »szláv<t nyelven jelent meg 1632-ben. 15 Tőle való a »Breviarium humánum c. beszéd is, amely Klein (Nachrichten III. 411.) említése szerint ugyancsak Trencsénben 1636-ban, 4-ed rétben jelent meg. 16 Ugyanennek az írónak egy harmadik, eddig ismeretlen temetési beszédjét is említi itt Klein »Oupressus funerea« címmel, 17 szintén 1636-ból. Wolfiusnak különböző időkben ezután megjelent beszédeit az áttekintés egysége kedvéért itt adom elő. A már kezünkben levő temetési beszédei között időrendben első a Sluzinsky Jónás felesége és gyermekei fölött tartott »Paraclesis christiana« című. 18 Második a »Lucrum ex morte« című, 19 amelyet Bocek János és felesége vigasztalására írt. Harmadik és utolsó beszédje a Butovsky János felett tartott »Funus Christianum«. 20 A Wolfius munkáival együtt megjelent és velük egybekötött beszédek szerzői között a legtermékenyebb Hodik János superintendens. Öt beszéde közül az elsőt Tóbiás Jónás vigasztalására írta, megjelent 1637-ben. 21 »Concio in obitu filioli Andreáé Sziui habita« című, 22 1638-ból való, 14 Az ezerén felüli évek óta német kultúra hatása alatt élő cseheknek nemcsak gazdasági és politikai életében látszik meg a német hatás, hanem a cseh nyelvben, a nyelv szóképzés^ módjaiban, sőt még családi nevek képzésében is. A esek -ik képzés a német Woí t f szóval olyan furcsaság, mintha magyarul valakit Lupus-finak hívnának. 15 RMK. II. 480. 16 RMK. II. 506. 17 RMK. II. 507. 18 Teljes címét lásd RMK. II. 519. Trencsén. 1637. 8°, négy más szerző temetési beszédjének társaságában. 19 RMK. II. 546. (Trencsén) 1639. Három más szerző temetési beszédjeivel együtt. 20 RMK, II. 547. Trencsén. 1639. Ez is három más szerző beszédeivel együtt jelent meg. 21 RMK. II. 519. Lásd a 18. jegyzetet. 22 RMK. II. 532.