Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 3. Az imádságok és elmélkedések irodalma

megindító, az imádkozó hideg szívét hevítő, s a lankadt lelket Istenhez emelő hatalom és erő. Nincs ezekben fölösleges szó vagy mondat.. .«

8 Több imádságot még Mezificiben írt. így a »Gonosz és békétlen emberek törekvése eilen« című imádságot, melyben panaszkodik, hogy ellenségei tőrt vetettek vagyona, becsülete ós élete ellen. Ilyen a »pestisnek rólunk és felebarátainkról való elhárításáérk című is, melyj mellé maga Tranovsky írta oda, hogy »mondatott a mezificii egyházban pestis idején, 1624. évben.« »Az egyház üldöztetésének idején szabadulásérte című imádságot akkor írta Tranovsky, mikor II. Ferdinánd 1624. évi rendelete értelmében a többi morvaországi protestáns gyülekezetek templomait már elvették s papjait az országból kiüldözték. A cseh protestáns egyházakat, a mezifici-i gyülekezetet, s Tranovsky családi életét ért súlyos megrázkódtatások magyarázzák meg az imádságos könyv eschatologikus jellegét, mely a bevezetéstől kezdve az egész könyvön vörös fonalként húzódik végig. Hangsúlyozza, hogy közeledik az Úr eljövetelének s az Isten ítéletének napja. Vágyódik az »új Jeruzsalem« után, s könyörög »az örökkévaló új esztendő«-ért. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett Tranovsky lelkésztestvéreinek azzal, hogy Phiala-jával az agendahiányt is igyekezett pótolni. Tudjuk, hogy Krman Dániel Agenda Ecclesiastica Slavonica-jänak 1734-ben való megjelenéséig nyomtatott tót evangélikus agenda nem volt. A lelkészek maguk írták, vagy egymás kéziratából másolták a szükséges imádságokat, kollektákat és egyéb liturgikus szövegeket. Lányi Illés 1613-ban a felsőtrencséni esperesség gyűlésén felvetette ugyan egy tót agenda kiadásának gondolatát,

9 de ez talán Lányi korai halála miatt (1617.) nem válhatott valósággá, Ugyancsak meddő maradt Ka8 Mocko: i. m. 79—80. 9 Branislav Varsik: Nábozenské pomery na Slovensku v dobé Tranovského. Tr. Sborník. Í9.