Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - III . SUPERINTENDENS.

András ítélőmester is közös felterjesztéssel élnek, amelyben nyomatékosan figyelmeztetik a császárt, hogy a katolikus vallásnak jelenleg egyetlen magyarországi metropolisában ne tűrje meg az eretnekséget. Itt a katolikusok vannak többségben. — Ha itt elnézik, terjedni fog a többi városban is, mint ahogyan Pozsony is csak ennek az ügynek kimenetelét várja.

1 Húsvét előtt Nagyszombatban már felekezeti zavargások törnek ki.

2 A tanács 600 polgár nevében újból felkeresi a császárt, sőt még Regensburgba is követséget menesztenek utána (augusztus).

3 Az ügy két álló esztendeig húzódik. Miksa király három ízben, Károly és Ernő főhercegek öt ízben/Rudolf ugyancsak három ízben küld egyre szigorúbb hangú rendeleteket a városra, s végül 1577 decemberében már a város összes privilégiumának elvonását, 25.000 tallér bírságot helyez kilátásba és a rebellisek bebörtönöztetését ígéri.

4 Nem kevesebb, mint 35 feliratról, illetve rendeletről van ezidőszerint tudomásunk evvel a nagy pörrel kapcsolatban. Kitűnik belőlük, hogy a nagyszombatiak kétszer jártak követségben Miksánál Bécsben, Regensburgban, egyszer Károly, kétszer Ernő főhercegnél, kétszer Rudolfnál Prágában és Pozsony1 U. o. fol. 88—89. Pozsonyban valóban hasonló események történnek 1581 után, amikor Kolionich Siegfried gróf udvari papjához, Reisz Andráshoz jár a polgárság Récsére istentiszteletre, vagy ő jön be magánházakhoz, a Kamper- és Balassi-kúriába. (Schrődl J.: A pozsonyi ág. h. ev. egvh. közs. története I. Pozsony, 1906. 79, 81. 1.) 2 H. H. u. Staatsarchiv tol. 96—97. 3 U. o. fol. 94—95. 4 Stelczer i. m. 118. 1. Ernő főherceg aláírása.