Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - III . SUPERINTENDENS.

Az akkori patrónusi viszonyokat figyelembe véve, hatóköre szoros összefüggésben állhatott a Thurzók, illetve Salmok hatalmi sugarának területével és nagyjában fedhette Mátyusföldét,

1 ami akkor még túlnyomórészben magyarlakta területet jelentett, de német és tót gyülekezeteket is magába foglalt. Superintendensi hatalmának, területi körének megállapításánál is nehezebb kérdés annak belső tartalma és a római egyházhoz való viszonyának tisztázása. A katolikus főpapság. Tudjuk, hogy a reformáció hosszú ideig a római hierarchia püspöki tagozatának érintetlenül hagyásával terjeszkedett a gyülekezetek között. A prédikátorok szó nélkül fizetik a püspöki katedratikumot,

2 sőt bizonyos vizitációknak is alávetik magukat

3 ott, ahol a régi egyház püspöki hatalmának gyakorlása meg nem szűnt. Azonban már Oláh Miklós prímás halálakor (1568 január 14.) csak három felszentelt püspök van az országban: az öreg Bornemisza Pál erdélyi püspök, nyitrai kormányzó, Draskovich György zágrábi, és Verancsics Antal egri és pécsi püspökök. A többi (Radéci-Várad, Listhy-Veszprém, Újlaki-Vác, Bornemisza Gergely-Csanád, Fejérkövi-Tinín, Delfino-Győr) mind csak választott püspökök.

4 Mikor pedig 1573-ban Oláh utóda Verancsics is meghal, még mindig nincsen több felszentelt püspök, mint Draskovich és Bornemisza Pál.

5 A superintendensi tiszt. Bornemisza Péter superintendenssége legkésőbb Verancsics Antal halálával (1573. június 15.) vette kezdetét. Átfogó műveltségével, előkelő összeköttetéseivel, kezdettől fogva magasabb szempontokat követő munkásságával messze Soproni (Nemz. Múz. Fol. lat. 2078 sz.) ennek az egyházkerületnek területét nagy határozottsággal Pozsony, Nyitra, Bars, Nógrád, Kis- és Nagy-Hont, Gömör, Esztergom, Komárom, Győr és Mosón magyarlakta területére terjedőnek mondják. 1 Csák Máté hajdani kiskirályságáról kapta nevét. 2 Mikor a katedratikum fizetését Szered megtagadja, a főpapság ezt még az országgyűlésen is szóváteszi. 3 Pl. az eperjesi papok Verancsicsnak 1573-ban, amit a lőcseiek azonban megtagadtak. (Ráth György: Századok 1895, 131. 1.) 4 Lányi—Knauz: i. m. II. 124. 1. 1 Both F.: Telegdi M élete és művei. Szeged 1899, 64. 1.