Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

nem sokra rá kassai fogságából szabadította ki. Huszár Kassáról Debrecenbe, majd 1562-ben Komáromba kerül, ahol különösen az ottani naszádosok tekintik pásztoruknak. Oláh Miklós azonban nemsokára elűzi.

1 1565-ben Nagyszombatban találkozunk vele,

3 de onnan császári szóval távolítják el. — Ezután egészen 1573-ig nem hallunk felőle. Abból, hogy fiának Huszár Dávidnak akkor Nagyszombatban Dobos György házánál nyilvános iskolája van,

3 s ő maga 1573 március 11-én Forgách Imre és PeréGímesi Forgách Imre aláírása. nyi Erzsébet leányát kereszteli Gímes várában,

4 következtethetünk arra, hogy tartózkodási területe közel esik Bornemiszáéhoz. — Forgách Imre, naplójának tanúsága szerint, huzamos kapcsolatra valló gyermeki ragaszkodással lelkipásztorát tisztelte benne.

5 Bornemisza postilláinak nyomtatását még galgóci szolgálata idején kezdte meg s folytatta Komjátiban akkor is, amikor a szerény galgóci magyar prédikátorságból a sokkal jelentősebb Semptére távozott.

6 Sempte. Időközben ugyanis meghalt Tuba Mihály, aki Salm Julius gróf, helyesebben Thurzó Erzsébet székhelyén, Semptén, volt lelkész. Helyébe két évi galgóci működése után, 1572-ben patrónusai áthívták oda Bornemiszát. 1 Gulyás i. m. 119. I. 2 Stelczer i. m. 112. 1. 3 Gulyás i. m. 119. 1. Verancsics: XI. 254. 1. 4 Komáromi A.: M. Könyvszemle 1888, 213. 1. 5 „Parens meus alter et amicus longe omnium carissimus, theologus doctissimus, Evangelii Dei concionator fidelissimus et indefessus." (Komáromy A.: M. Könyvszemle 1888, 206 sköv. 1.) 8 L. P. I. ajánlását Thurzó Erszébetnek: Quia in Ecclesia Galgociensi, deinde Semptauiensi, vestris oppidis, has contiones meas apud Hungaricae nationis homines, eo tempore cum exprimerentur habui.