Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

azt Oláh érsek tiltakozásából tudjuk.

1 Huszár Gállal, aki ezídőtt itt működhetett,

2 régi kapcsolatait újból felvehette. Bornemisza poétái hajlamainak is enged megint: 1567-ben írja énekét az Isten városáról. Ez a versezete Zólyomban készült. A 330 soros ének tárgya ugyanaz, mint az egyharmadnyi terjedelmű Huszton készült Cantio Szent János látásáról. Versfői e mondatot rejtik: Balassi Jánosnak és Sulok Annának prédikátora Bornemisza Péter Christus nevével inti ez világot az idvösséges életre. — Itt látogatja meg az a Jeruzsálembe zarándokló olasz is, akiről egy helyütt bővebben emlékezik. (P. IV. 851.1.) Az 1569-i országgyűlés. Ura környezetében nyilván megkülönböztetett helyzete lehetett, mert még az országgyűlésre is magával viszi. Vájjon részt vett-e az 1567. júniusi diétán, amelyen a pápai nuncius, Biglia Menyhért egy eretnek tanítót önhatalmúan börtönbe vettetett,

3 nem tudjuk, de találkozunk vele a gazdája számára oly végzetes 1569. évi őszi gyűlésen. Már egy évvel előbb kósza hírek járnak egy magyarországi Habsburg-ellenes összeesküvésről, amelynek élén Balassi Jánost és sógorát, Dobó Istvánt, a vén egri hőst emlegetik. A magyarokra mindig gyanakvó Miksa hitelt ad a szóbeszédnek s tapintatlan nyomozásával annyira elkedvetleníti a teljesen ártatlan Balassit, hogy az még 1568 novemberében lemond a zólyomi kapitányságról. A következő országgyűlés 1569 augusztusában kezdődik és 1 1564. aug. 23. Pozsonytól. Stelczer J. C: Geschichtl. Darstellung... der ev. Gemeinden... der Freistadt Tyrnau. Pest 1870, 112. 1. 2 1565. jan. 28-án egy Miksával aláíratott rendelet követeli bizonyos Gallus eretnek elbocsátását. (Stelczer i. m. 112. 1.) 3 L. Fraknói: M. orsz. egyh. és polit. összeköttetései a római Szentszékkel III. Bp 1903. 148 1. Balassi János aláírása.