Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

Oláh Miklós. Oláh Miklós esztergomi érsek a folyamatban lévő Tridenti Zsinat kívánságára már 1560 óta szorgalmasan szervezi és rendezi széthulló egyházát. 1560-ban pl. Nagyszombatban általános házkutatást tartat és a polgárok gyanúsnak tetsző könyveit elkoboztatja.

1 Minden április 23-ára, Szent Adalbert napjára, zsinatot hív össze Nagyszombatba, melyre hol egyházmegyéje, hol az egész ország papságát idézi.

2 A Szent Miklós-templomban azután a főesperesi jelentések alapján minden megjelent lelkészt megvizsgál igazhitűsége és feddhetetlensége szempontjából. A meg nem jelenőkkel szemben szívós kitartással gyakran a világi karhatalmat is igénybe veszi. Nem valószínű, hogy Bornemisza 1564. április 23-án a 4-ik nagyszombati zsinaton megjelent volna. (A bányavárosok lelkészei sem mentek el.

3

) Oláh érsek azért császári paranccsal maga, Oláh Miklós aláírásai. illetve a császár elé idézteti, — bizonyára Bécsbe, — ahol mint kancellárnak amúgyis legállandóbb tartózkodási helye volt. Az udvarnál akkor éppen nagy változások állnak be: Ferdinánd érzi végének közeledtét. Április 23-án fiára, Miksára ru1 M. Könyvszemle 1910., 190. 1. - Szvorényi M.: Synopsis Critico-Historica Decretorum Synodalium pro Ecclesia Hungaro-Catholica editorum. Veszprém 1807, 208, 217. 1. Lányi— Knauz i. m. 119. 1. 1562-ben írja Oláh a tridenti atyáknak: „Minden évben tartok zsinatot, de a meghívottak azzal az elhatározással jelennek meg, hogy inkább fognak a pápaságról, mint a vétkes életről lemondani. Azt is megtettem már, hogy néhányat bezárattam, néhányat elűztem, az eretnek és más tiltott könyveket elégettem, másokat rosszabb javadalomba helyeztem át, hogy így a többit a rossz úttól elijesszem, — de minden hiába. Legfeljebb azt nyertem, hogy akiket elűztem, azokat ott tartották a kegyurak és a birtokos urak, vagy pedig átpártoltak az eretnekekhez." (Kollányi F.: Oláh M. Kat. Szemle 1888. 62. 1.) 3 Breznyik J.: A Selmecbányái ágost. hitv. evangélikus egyház és lyceum története. I. füzet, Selmecbánya 1883. 177. sköv., Ribini J.: Memorabilia Ecclesiae Aug. Conf. in Regno Hungáriáé, Pozsony 1787,1.195. sköv. 1.