Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.

PRÉDIKÁTOR. uszár Gál kassai szabadulásától kezdve több esztendőre megint bizonytalanságban va­gyunk Bornemisza életfolyása felől. Talán erre az időre esik iródeáki, kancellista tevé­kenysége, amelynek nyomait fentebb igye­keztünk feltárni. — Akkor tartózkodási he­lye ismét Bécs, esetleg Pozsony lett volna.— De az sem lehetetlen, hogy, a naptárkiadás rövid idejétől elte­kintve, ezekben az években utazza be Német- és Olaszországot. Csak 1564-ben akadunk megint nyomára és pedig előkelő helyen: prédikátor Balassi János zólyomi várkapitány és főispán udvarában. A Balassiak. A Balassiak ebben az időben a Felvidék egyik leghatalma­sabb és legkiterjedtebb nemzetsége. 1 Balassi Ferenc szörényi bánnak, aki a mohácsi csatában ve­szett, nyolc fia közül négy országos jelentőségre tett szert. Ha ezekhez még hozzávesszük Ferenc bán hét testvérét és azok­nak ivadékát, úgy bátran állíthatjuk, hogy nem volt a két hazá­ban főrangú család, amellyel a Balassiak atyafiságban ne lettek volna. — Birtokaik Malackától Erdély mélyéig húzódtak, ami a kettős királyság világában nem egyszer fonák helyzetbe sodorta őket. Balassi Imre, Ferenc bánnak legidősebb életben maradt fia Majlád Istvánnal együtt Ferdinánd király erdélyi vajdája volt, s mikor onnan török segítséggel elűzetett, minden birtokát el­veszítve, 2400 forint évi kegydíjat élvezett s 1542 óta a helytartó­*A Balassiakról eddig- legtüzetesebb tanulmányt Erdélyi Pál: Balassa Bálint 1551—1594 c. monográfiája nyújtja. (Bp. 1899. M. Tört. Életrajzok.)

Next

/
Thumbnails
Contents