Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
FÜGGELÉK, - V. SZEMELVÉNYEK. - b) igehirdetéséhez.
ereszt. — De az ő híveit naponként lassan, lassan sanyargatja, hogy az zabola alatt okosb legyen minden istenes dolgaiba és jámbor életbe. Ezt az Írásnak sok bizonsági kívül egy níhány száz nyavalyáimbólis tanultam kémén és halálos betegségimből, fogságimból, szegénységimből, három feleségim, öt gyermekim haláliból és kémén dögvei való ostorozáso-kból, cselédemnek sok nyavalyáiból, kik közül heten halának 1577-be Semptén ez íráskor, némelyek mégis gyógyultak. így jártak sokan többen. Mert talám húszszor való száz ezernél többen holtak meg három esztendői dögbe ez egész világ szerte. (Post. IV. 682 s köv.) SZEMELVÉNYEK. fc>) igehirdetéséhez. Vissza mit adogatunk Istennek. hálván ozó? á és a ^ e nem CSa ^ az s 'd°k régen, hanem most az pápaságis, az ő az ő neki vigyor- neki vigyorgókis nagy gonoszul élnek az kilső egyházi pepecselő gÓk iyegjenek Ve ~ dolgokkal. Melyekbe noha főttig és teljességévei véget tött az Krísza külső magok- tus, midőn ő magát ide alá hozta, a mi testünket fel vötte, azban tartásba meg áldoztatott, fel támadott, mennybe ment és az ő igéjét ki terjesztette és az hívek szívekbe szent Lelke által uralkodik. De mégis mintha árnyékoznunk kellene ezekét, oly képen cselekeszünk. "tdefe /al< V a Z ~ ^ Z papasag mégis oltáron, papi öltözetben áldozik. Az kik meg ságnak és P azok- értötték az Krisztus be teljesítését és az ő Evangéliomát meg értetmányát'meg^e- nona az íséket meg tartják, de mégis az régi babilóniai kurtették, de öltő- vára (Apocal. 17.), az pápaság paráznaságára ihog, vihog, mosobáWányff'temp-'y°8> midőn annak oltárát, ostyáját, köntösét, gyertyáját, bálváíomokba tartják, nyozo képét vég nékül helyén tartja és vélek élisj sok híveknek, nagynak, kicsinnek botránkozására. HaZ sé g ek ent " oltalmazzais az név alatt, hogy jó rendtartásért és ékességért mivelik ezeket, maga merő hazugság és álnokság. Mert süveget is vet az képnek és azt véli, hogy az oltár előtt arcul nézvén az képre inkább meg hallgattatik, és azt áhítatosságból isteni tiszteletre míeli. így az öltözetet valami nagyobb isteni tiszteletnek véli az önnen köntösében való szolgálatnál. Melyeket noha okos és értelmes emerekis miéinek, de akár ki legyen, hasonlatos Salamonhoz, ki sok bálványozást szerze szép szín alatt, kiért Isten megjosaphat bolondítá; és amaz fő fő királyokhoz, kik az Isten igéjét igazán IAniazia 7 ' hirdettették, de az írás panaszol kod ik, hogy bálványokat mégis 4. Reg. 14. helyén hadták, noha az tiszteletiek nem volt, de csak hogy fenn állva hadták is, nehezlette az Isten. Most pedig sokkal inkább még csak a morsalékjais nehéz Istennek. Mert semmi példázatnak nincs immár helye, az bálványozó eszköz penig annyival utálatosb, hova inkább az Űr Isten kijelentette magát.
