Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I I . R É S Z . - VII. TANÚ.
egyéb helyekről ki kergéiének,) az törökök között szerzett Ű Szent Fölsége nyugodalmas szállást, és az keresztyén anyaszentegyházat Indiába kezdte költöztetni, holott az Krisztus neve ismeretlen volt, miért hogy azok az nemzetségek, kik között ennek előtte hirdettetett az Evangéliom, meg kezdték utálni, sőt ugyan háborgatjákis az igaz régi hitet. (Telegdi: P. 1.194.) Ez az indiai keresztyén misszió TELEGDI számára nagy vigasztalás a magyarországi veszteségekkel szemben. Többször tér ki rá prédikációiban: El vétetik ti tűletek az Istennek országa és oly nemzetségnek adatik, a ki gyümölcsét termi. (Mat. 21.) Látjuk mostanis, hogy lassan-lassan el költözik az Istennek az esmereti mi közülünk az mi bűneinkért és az India-belieknek adatik, kik ennek előtte bálványozó pogányok voltának és újonnan térvén az keresztyén hitre, minden jóba oly buzgóknak mondatnak, hogy szinten mostan fordult elő ű nálok az apostolok ideje. 1 Kétség kívül a Xavier és Ricci-féle jezsuita missziókra gondol Telegdi, amelyek akkor Előindiában, Japánban és Kínában folytak. Érdekes párhuzamba állítható evvel Bornemisza reménykedése: Mostis az Úr Krisztus Evangélioma a pogány törökök, szerecsenek, tatárok és egyebek köztis prédikáltatik; ha nem ő nekikis, de az ő köztök való keresztyéneknek, kik által közülökis mais sokan térnek az Úr Krisztus ismeretire, csak ő általa keresvén bűnök bocsánat ját az Atya Isten előtt. Ez mostani 1559 2 esztendőbeis az a híre, hogy Kazul török basa keresztyén tanítókat kéretett volna. (Fol.P.LXXXIb.) A törökvilág közeli változására semmi reménye nincsen. Hitetlenség fölöttébb bizakodni Istenbenis, az az olyat kévánni és várni Istentűi, ki nem méltó és olyba bizakodni, kit az Isten nem kéván, mint az ki kéri, hogy őtet királlyá tegye... és mint az ki magát biztatja, hogy ő addig meg nem hal, ha nem Magyar ország meg szabadul az pogány kezéből. (P.V. 190b.) Közelmúlt és kortársak. Bornemiszának istenítéletes sorsszemléletéből következik, hogy a nemzet vezetőiben főleg azoknak gyarlóságait látja meg 1 Telegdi: P. I. 129 v. ö. még II. 407. 2 Bizonyára sajtóhiba 1579 helyett.
