Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - I. DIÁK.
háznak tagjai. Ezt a lutheri reformáció hívei is könnyen megtehették, mivel magukat mindig „orthodoxnak" és „katolikusnak" vallották. — Ekkor a világi fakultásokon hamarosan protestáns érzelmű tanárok kerültek többségbe, és az egyetem megszűntette a római Szentszékkel való kapcsolatát. 1556-ban a nemesi ifjak is visszakapták a reformált egyetemek látogatásának jogát. 1 Legkevesebb sikere volt Ferdinándnak a theológiai fakultás körül. Hiába hívta meg 1551-ben a jezsuitákat. Ezek az üres karmelita kolostorban triviális iskolát alapítottak, s kettőjük, Canisius Péter és Gondanus Miklós theológiai tanszéket is betöltött. Canisius hamarosan nagy egyházi befolyásra tett szert, idejének nagyobb részét azonban inkább prédikációkra, hitvitákra és hitnyomozásra fordította. Ez viszont olyan gyűlöletet váltott ki ellene a polgárságból, hogy Ferdinándnak fegyveres csapattal kellett a harcos jezsuitát prédikációra a Szent István templomba kísértetni. 2 A theológiai fakultás hallgatók és tanárok híján (a két jezsuitán 3 kívül egyetlen egy professzora volt!) minden igyekezet ellenére úgyszólván megszűnt. 1549— 1567-ig dékánt sem választ. 4 A mesterséges vallási közömbösítés és a renaissance új természetfilozófiájának gyümölcseként az orvosi karon egyenest agnostikus, sőt atheista áramlatokkal is találkozunk. 5 Facultas artiuni. Bornemisza Péter a filozófiai karnak (facultas artium) volt a hallgatója, amelyen akkor számos professzor működött. Ezek a jezsuiták zaklatásai miatt vallási nézeteik nyilvánításában tartózkodóbbak, s főleg humanista műveltséget terjesztenek. 1 Aschbach J.: Geschichte der Wiener Universität im ersten Jahrhundert ihres Bestrebens III. Wien 1888, 90—94. 1. 2 U. o. 90. és 98. 1. 3 A jezsuiták tanítói és nevelői működésük súlyát inkább a középiskolákra vetik. Az említett triviális iskolán kívül vezetésük alá veszik a szegény diákok Möns Aureus nevű internátusát és az alsóausztriai rendek nemesi iskoláját is. (Aschbach i. m. 56, 99, 111. 1.) * U. o. 107, 386—390. 1. 5 Három orvos pl. halála előtt vallástalannak nyilvánítja magát. „Ita mortui sunt, ut facilius gentiles quam christiani aestimari possint." — Dr. med. Lingelius végrendeletében meghagyja, hogy egyházi szertartás nélkül saját kertjében temessék el. — Külön császári rendeletnek kellett a lelkész nélküli, profán helyeken való temetkezést eltiltania. De ez sem használt. (Aschbach i. m. 106. 1. 2. jegyzet.)