Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - I. DIÁK.
Magyar országnak fő nádari ispánja, Bécsbe még tanuló ifjú korombais tengetett, ki igen kevés esmeretségemreis igen meg becsült. Még az/s kezdete volt e féle épületre való munkáim segítségének isteni gondviselésből. (Fol.P.Előszó iij.) Pemeszics György. Perneszics György a Nádasdiak legbizalmasabb belső főembere volt. Míg a bánt, majd nádort országos gondjai szinte állandóan távol tartják otthonától, ő igazgatja birtokait, és többnyire Nádasdiné környezetében van. A nádornál sokkal idősebb Perneszics nagy tekintély a háznál s nyilván igen kedvelik. Nádasdi családi levelezésében csakúgy, mint az udvari orvosuk leveleiben gyakran olvashatunk róla. Macarius József 1 , aki a Nádasdi Tamás által fiaként gondozott Majláth Gábor nevelője s három évtized múlva a Nagyszombatért vívott küzdelemben Bornemiszának és Sibolti Demeternek segítőtársa, — őhozzá fordul bécsi szállásuk dolgában, mint akinek hozzájárulásától függne sorsuk. 2 1556-ban ő értesíti a nádort megható, illetődött költői nyelven Tinódi Sebestyén haláláról és temetéséről. 3 Perneszics Nádasdinak komája volt és hűséges főszolgáját rokonként szerette. 4 Mikor 1560 március havában meghal, Nádasdi szomorúan írja feleségének, mennyire sajnálja, hogy a császár miatt nem mehetett már halá los ágyához, mivelhogy régi esmerősöm volt és atyámfia gyanánt tartottam. 5 — Azt is tudjuk róla, hogy a reformációt pártolta. 1551-ben az úrnapi körmenetet Sárban „sine veteri abusu" tartja. 6 Körösi Fraxinus 1 L. róla Zoványi i. m. 284. sköv. 1. 2 1547 okt. 1-i levelét Illéssy közli: Századok 1893 457. 1. Illéssy Perneszicsnek a Martinicsi előnevet adja. Alaptalan feltevése azonban, hogy Macarius rokona volna, és tévedés, hogy mint alumnus diákot tartaná. 3 Sebastiímus Tinódi snreta iam hr-c mortali musica concessit ad superbos, ut illic inter angelos longe meliorem disceret, quem penultima huius mensis apposui ad cineres oatrum Sariensium. Moriens vero mihi jussit, ne diutius hic maneam, sed cito seauar ipsum, ut et ego possim addiscere celestam musicam. — Sárvár 1556 jan. 31. — (Századok 1908 273 1. Kárffy Ödön közlése, aki azonban téved, amikor Perneszics Györgyöt az OsztoDáni Perneszi családból származtatja.) 4 Perneszith komámnak adom a vicenádrispánságot, úgyis küvesztem országából, mert nem küldő spárgát, írja a nádor tréfásan feleségének Bécsből 1559 márc. 24-én. Nov. 29-én oedig: Írtam Perneszith Uramnak az Káthay mellett. ... Törekedtél azért te is nála erősen érettek és ha az te törekedésed semmit sem fogna nála, ereszd neki Ferencet is. (A nádor négyéves kisfia.) Tudom, hogy ű neki nem szegi kedvét. Mert inkább ezerszer vétene ellenem Gvörgy uram. hogy nem mintcsak egvszer ű ellene. (Károlyi-Szalay: N. T. nádor családi lev. Bp. 1882, 38, 47.) V. ö. még Fraxinus Gáspár évődését 1554. ápr 17-i levelében (Szmollény: A középkori Szeged műveltsége, Szeged 1910. 113. 1.), azonkívül 1553 szept. 1. 1554 márc. 6, 1557 ápr. 9-i leveleit (Szmollénynél) továbbá Bottka levelét 1544ből, Koroknai Pétert 1546-ból. (Szalay: Négyszáz magy. levél a XVI. századból, Pest 1861, 27, 31. 1.) 5 N. T. csal. lev. 55. I. 1560 márc. 17. 0 Kárffy ö. Századok 1908, 275. 1.
