Kovács Sándor: Luther szobra. Budapest 1938.

8 ben is, ahol, bár nem szándékosan, labda, kő vagy hógolyó érné. Krisztus minden idők hősei felett álló történelmi hős, ő az örökkévaló történelmi éltető Élet, az ő harca máskép zajlik, mint a miénk, akik a földi élet törvényeinek hatalma alatt állunk. Luther és reformátor társai az evangélium diadaláért küzdenek, mint Isten kiválasztottjai, de végre is emberek és küzdelmük emberi küzdelem. Hogyha a harc hevében érzik is Jézus jelenlétét, lelki szernekkel bizonyára látják is, talán hangját is hallják, mint égi zengzetet, — de épp akkor hallják és látják tisztán, ha testi szemektől, testi fülektől el vannak rejtve. Előadásomat azzal a reménnyel fejezem be, hogy minden igazi nagyság megtalálja ihletett művészét,, hivatott megszólaltatóját, aki a földi ködtől megtisztítva élő alakként állatja elénk. A reformátor is a névtelenségből bukkant elő és élő hite csodás dolgokat alkotott, egy világot mozdított meg. Várom az ihletett művészt, aki Luther lelkét nem a róla írt könyvekben, hanem magának Luthernek irataiban, megnyilatkozásaiban keresi s onnan ismeri meg. A hit és lelkiismeret a lutheri világézet két sarkpontja; számtalan helyen jelenik meg műveiben, változatos fogalmazásban. Ott van halhatatlan hymnusának első soraiban is : „Ein gute Wehr und Waffen"... „Jó pajzs és győztes fegyver."*) Lelkiismerete az ő pajzsa és hite az ő fegyvere. Szentül hiszem, hogy szobra is ezt hirdeti majd nékünk. D. Kovács Sándor. *) A hivatalos magyar fordítás megfordítja«, illetőleg felcseréli a két szót.