Virág Jenő: A Luther-rózsa (Budapest, 1937)

Luther és címere

Ellenségeivel szemben, betegségeiben és gyászában is a keresztviselő Krisztus vigasztalta és erősítette: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mi módon na ajándékozna vele együtt mindent minékünk? Kicsoda vádolja az Isten választottait? L-4en az, aki megigazít. Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt, aki fel i-s támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk: kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés vagy éhség, vagy veszedelem vagy fegyver-é? Mindezekben felettébb diadalmaskodunk Az által, aki minket szeretett. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem Következendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakaszthat el minket az Istennek «szeretetétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus Krisztusban." (Róm. 8, 31-39.) * így Luther élete a kereszt alatt bizakodó, örvendező, hitvalló élet. Az ő lelkületét és életét jellemzi a Luther-rózsa: Akkor leszünk — 35 —