Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
megkezdett, többek által folytatott s csak néhány évvel ezelőtt befejezett kiadása, 8), de a levelezésnek a weimari kiadás keretében való megjelentetése is előrehaladott állapotban van már. Luther külső életkörülményeire vonatkozó lényegesen új történeti adatot az újabb kutatás nem tudott találni. Viszont jó szolgálatot tett a köztudatban még ma is erősen élő Luther-legendák eloszlatásában Luther Johannes greifswaldi könyvtárigazgató, 9) aki Luther híres wormsi beszédének, «Gott heíf mir, Amen» befejezését a «Dens ^adiuvet me» esküformulára vezeti vissza. (Az «itt állok, másként nem tehetek» szavak tudvalevően nem hitelesen igazoltak.) A Luthernak tulajdonított «Wer nicht liebt Wein, Weib und Gesang, der bleibt ein Narr sein Leben lang» mondásról újból megállapítja, hogy ezt kimutathatóan először tényleg csak 1775-ben hozták kapcsolatba Luther nevével, habár a mondás már a 16. században ismert lehetett. A wartburgi tintafoltról szóló legendával kapcsolatban pedig arra az érdekes megállapításra jut, hogy az elbeszélés legrégibb, tehát eredeti formájában az ördög hajította Lutherhoz a tintatartót és pedig Wittenbergben. 3. A mai Luther-kutatásnak egyik legfontosabb s eddig még végleg le nem zárt része: az ifjú Luther. Itt két kérdésre kell választ adni. Az egyik Luther reformátorrá érése: milyen forrásokból merítette Luther gondolkodásának formáit és tartalmát s mennyiben van ezeknek szerepük Luther reformátorrá lételében? A másik kérdés az, hogy vájjon ez az ú. n. ifjú Luther»-e az igazi reformátor s milyen viszonyban van a későbbi, az «öreg» Lutherhoz? Az első kérdés a szellemtörténeti összefüggések kérdése. Ennek a kérdésnek fel kellett vetődnie, mert hiszen Luther sokat tanult és olvasott s lehetetlen, hogy mindez hatás nélkül maradt volna rá. A kutatásnak ez az iránya komoly elmélyülést jelent azzal a régebbi felszínes és sokszor célzatos módszerrel szemben, amely Luthert az ú. n. «előreformátorokkal» akarta minél közelebbi kapcsolatba hozni. Luthernak a misztikához való vonzalma már régebben ismert volt. 1 0) A domonkosrendi Denifle azonban a század elején annak kimutatásával akarta Luther hitelét tönkre8) Enders E. L. (— Kawerau — Flemming — Albrecht — Straube): Dr. Martin Luthers Briefwechsel. 19 kötet (1884—1932); összesen 3818 számot tartalmaz. 9) Luther Joh.: Legenden um Luther. (Greifswalder Studien z. Lutherforschung stb. 9. sz" 1933.) 1 0) A régebbi irodalomból Herinq H.: Die Mystik Luthers im Zusammenhange seiner Theologie stb. (1879).
