Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)

az evangélikus teológiai munka számára a Luther-kutatás nem valami elszigetelt részletfeladat, hanem annak egyik középpontja, amelynek az összes teológiai főtudományágakkal megvan a szoros kapcsolata. Van azonban a Luther-kutatásban egy olyan nehézség, amelyet maradék nélkül kiküszöbölni alig lehetséges. Minden korban, sőt minden kutatóban megvan a hajlandóság arra, hogy Luther sokszínű egyéniségében és gondolatvilágában a neki leginkább tetsző vonásokat lássa meg és hangsúlyozza egyoldalúan. Ennek eredménye, hogy az egyes korok Luther-ismerete, illetve Luther-képe sokszor egymásnak egyenesen ellentmondó. A Luther-képnek ezeken a változásain jellemzően tükröződnek az egyes korokban uralkodó vallási, illetve teológiai irányzatok (orthodoxia, pietizmus, felvilágosodás, a 19. század konfesszionális, liberális és kultúr-protestantizmusa).

2) Bár ilyenformán az eddigi eredmények alapján az igazi, teljes Luther megismeréséről nem lehet beszélni, mégis az itt fennforgó nehézség nem olyan méretű, hogy annak legyőzését legalábbis remélni ne lehetne. A Luther-kutatásnak legújabb és szinte nem is <remélt fellendülése és sokrétűsége a fokozódott állandó kölcsönös ellenőrzés folytán lehetővé teszi, hogy az egyéni és irányzatos nézőpontok hibái és torzításai minél teljesebb mértékben kiküszöbölődjenek s kialakuljon az a valódi Luther-kép, amely az evangélikus teológiai tudománynak is egyik szilárd tartóoszlopává válik. Az az újabb Luther-kutatás, amelynek főbb irányairól és eredményeiről óhajtok beszámolni, nagyjában a világháború befejezését követő években indult meg. Ez az új elindulás és fellendülés mindenekelőtt Holl Károlynak, a berlini egyetem néhai egyháztörténészének nevéhez fűződik. Holl már régebben is adott ki egyes Luther-tanulmányokat, de ezeknek alig volt valami hatásuk addig, míg il921-ben egy kötetbe összegyűjtve is kiadta őket.

3) Holl Luther-könyve, habár azóta a kutatás több lényeges ponton erősebb kritikának is vetette alá, még ma is a legtöbb alapvető kérdésben nélkülözhetetlen iránymutató. Holl je2) Stephan //..- Luther in den Wandlungen seiner Kirche (1907). 3) Holl K.: Gesammelte Aufsätze zur Kirchengeschichte, I. Luther (6. kiad. 1932). A következő tanulmányokat tartalmazza: 1. Mit érteit Luther valláson? 2. A megigazulási tan Luthernak a római levélről tartott előadásában, különös tekintettel az üdvbizonyosság kérdésére. 3. Az erkölcsiség újraépítése. 4.,Luther egyházfogalmának kialakulása. 5. Luther és a fejedelmi egyházkormányzat. 6. Luther ítéletei önmagáról. 7. Luther és a rajongók. 8. A reformáció kulturális jelentősége. 9. Luther jelentősége az írásmagyarázat művészetének fejlődése szempontjából. — Ezenkívül van még néhány jelentős Luther-tanulmány a Gesammelte Aufsätze III. (Der Westen, 1928.) kötetében is (Luther és a középkori céhrendszer, Luther az evangéliumról és háborúról, a «hivatás» szó története, mit tanulhatunk Luthertól az istentisztelet újjáalakítása tekintetében? — Luther és a misszió).