Wiczián Dezső: Az újabb Luther-kutatás főbb irányai és eredményei (Sopron, 1936)
Különösen áll ez azokra az iratokra, amelyek félreismerve Luther egyetemes keresztjéén küldetéséi, őt egyoldalúan a germán-német fajiság számára igyekeznek kisajátítani. Másfelől viszont nem lehet szemet hunyni az előtt a tény előtt, hogy Luther ezekben a kérdésekben tanúsított magatartásában és alkalomszerű kijelentéseiben olykor túlságosan kötve volt a saját konkrét helyzete és a középkori tradíció által. Amennyiben a szociális rendre vonatkozó keresztyén felfogás mai irányításában Luther mégis szerephez juthat, akkor az csakis úgy lehetséges, hogy egész vallásos-teológiai gondolatrendszerének ebben az irányban felhasználható motívumait kell megfelelően kidolgozni. 6 3) Ezen a téren nem is hiányzanak a komoly előmunkálatok, főleg még a németországi politikai fordulatot megelőző időből, amikor az itt különösen fontos elfogulatlan szemlélet inkább biztosítva volt. És ebből a munkából elismerésre méltó részt vettek ki nem-teológusok, köztük történészek, jogászok, filozófusok egyaránt, mint pl. Joachimsen, Binder, Holstein, Pauls 6 4) és a filozófusok sorából D itt rieh Ottmar, 6 5) aki Luther etikájának úgy reformátori irataiban, mint a reá vonatkozó irodalomban is nagy tájékozottságot mutató monográfiát szentelt. A szociális életre vonatkozó lutheri felfogás gyakorlati használhatósága a világ szemében az egész lutheri keresztyénség apológiájává válik. Ezért érthető, hogy ebben az irányban a teológusok is igyekeznek Luther teológiájából a pozitív értékeket minél jobban kiemelni, anélkül, hogy a világi szempontokra való tekintet azzal a következménnyel járna, hogy Luther gondolkodásának teljesen vallásos jellegét meg kellene tagadni. 6 6) Hiszen ebbe a kérdés6 S) Az alapvető kérdés itt az erkölcsiség evangéliumi szellemű megalapozása, vagyis a hit és cselekedetek helyes viszonyának megállapítása. V. ö. Ludwig M.: Das Problem Religion und Sittlichkeit bei Luther in der theologischen Literatur und seine methodischen Schwierigkeiten (1931). Ugyanő: Religion und Sittlichkeit bei Luther bis zum «Sermon von den guten Werken> 1520 (1931). Mensching G.: Glaube und Werk bei Luther (Zugleich ein Beitrag zur Wesensbestimmung des Gottesdienstes 1926). Hermann R.: Willensfreiheit und gute Werke im Sinne der Reformation (Stud. d. apolog. Semin. 23. 1928). Jacob G.: Der Gewissensbegriff in der Theologie Luthers (1929). Beyer H. W : Der Christ und die Bergpredigt nach Luthers Deutung (Luther-Jahrbuch 1932). 6 1) Binder Jul. : Luthers Staatsauffassung (2. kiad. 1928V Holstein Günther: Luther und die deutsche Staatsidee (1926). Joachimsen P.: Sozialethik des Luthertums (1927). Pauls Theod.: Luthers Auffassung von Staat und Volk (2. kiad. 1927). 6 5) Dittrich O.: Luthers Ethik (1930), gazdag bibliográfiával. Figyelemreméltó még Geschichte der Ethik c. nagy munkájának idevágó IV. kötete (I. rész) is. Említendő még Betcke Werner: Luthers Sozialethik. Ein Beitrag zu Luthers Verhältnis zum Individualismus (1934). 6 6) Jörgensen Alfr. Th.: Der Ausgangspunkt der lutherischen sozialen Ethik (Ihmels-Festschrift 1928. 339—355. 1.). Stange C.: Luthers
