Liturgikus rend. Lelkészi szolgálat. Budapest 1936.

Reformáció ünnepén. 1. A gyülekezet kezdőéneke. 2. Oltári szolgálat. a) Lelkész: Az Atya, Fiú, Szentlélek Szentháromság egy igaz Isten nevében. Amen. Gyülekezet: Ámem, ámen, ámen. b) Lelkész: A mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja, adja nektek a bölcseség és kitartás lelkét az ő megismerésében. Ámen. (Ef. 1, 17.) Gyülekezet éneke. (2&7, 1.) ")H*>( ^juUau^ áiáuv c) Lelkész (oltárhoz fordulva): Uram, nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. Terjeszd ki kegyelmességedet azokra, akik téged ismernek és igazságodat az igazszívűekre. (Zs. 36, 10—11.) Ami fogyatkozás van még hitünkben, te segítsd teljességre. Ami igazságtalanság és tévelygés van gyarló életünkben, te magad változtasd igazsággá a te irgalmasságod szerint. Vezess, Uram, igéd világosságával és tarts meg kegyelmed üd^zítésében. Ámen. Gyülekezet éneke. (2$&'j[.) -UitUa d) Lelkész A mi Istenünk az irgalom és kegyelem hatalmas Istene, aki úgy szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (J. 3, 16.) Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek! Gyülekezet éneke. (10, 1.) ^ ^uV fiu e) Lelkész: íme, milyen jóságos és kegyelmes a mi mennyei Atyánk hozzánk," bűnös földi gyermekeihez! Méltó hát és igaz, hogy mi is vallást tegyünk benne való hitünkről. Mondjuk el az Apostoli Hitvallást. Gyülekezet éneke. (291, 4.) /íTjUM, W^wÁ^ 86