Liturgikus rend. Lelkészi szolgálat. Budapest 1936.

Húsvétkor. 1. A gyülekezet kezdőéneke. 2. Oltári szolgálat. a) Lelkész: Az Atya, Fiú, Szentlélek Szentháromság egy igaz Isten nevében. Ámen. Gyülekezet: Ámen, ámen, ámen. b) Lelkész: I. Az Ür feltámadott! Halleluja! II. Azt mondja az Ür: Én vagyok a feltámadás és az élet, aki bennem hisz, ha meghal is él! Halleluja! (J. 11, 25.) Gyülekezet éneke. (210, 1. — 212, 3. — 223, 1.) c) Lelkész (oltárhoz fordulva): Szeretlek, Uram, én erősségem! Az Ür az én kősziklám, váram és szabadítóm, az én Istenem, az én kősziklám, őbenne bízom. Az Ürhoz kiáltok, aki dicséretre méltó! (Zs. 18, 2—4.) Mert a mi Urunk Jézus Krisztus odaadatott a mi bűneinkért és feltámasztatott a mi megigazulásunkért! Halleluja! (R. 4, 25.) Gyülekezet éneke. (6, 1.) d) Lelkész: íme, úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen! (J. 3, 16.) Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek! Gyülekezet éneke. (211.) e) Lelkész: íme, milyen jóságos és kegyelmes a mi mennyei Atyánk hozzánk, bűnös földi gyermekeihez! Ég és föld teljes az ő dicsőségével! Tegyünk hát vallást benne való hitünkről. Mondjuk el az Apostoli Hitvallást. Gyülekezet éneke. (291, 4.) f) Collecta, utána Szentírás olvasása: Hallgassa meg a gyülekezet a mai ünnepre az Anyaszentegyház által kijelölt Szent Igét, amint megírva találjuk ... Utána: 24