Wiczián Dezső: Luther egyházfogalmának gyakorlati jelentősége (Szentgotthárd, 1934)

naszkodásunk helyett inkább kihasználnánk azt az előnyt, amit éppen egyházunk kisebbségi helyzetének ténye jelent, az evangélium igazságának missziós érvényesítésének az irányában ! Végül még néhány szót arról, ami nem tartozik az egyház ismertető jeleihez és így lényeges életmegnyilvánulásaihoz. Ilyesmi természetesen sok minden van, de most csak egyet emeljünk ki : a szervezetet. A szervezet Luther szerint nem tartozik az egyház lényegéhez. Ezért az egyházi szervezet rendezését ő nem is tartotta fontos és sürgős feladatnak. Ebből azután sokan azt a téves következtetést vonták le, hogy a szervezet kérdése az evangélikus egyház lényege szempontjából teljesen közömbös s annak a formáját teljesen az egyházon kívül eső külső körülmények határozhatják meg. Ezzel vélték igazolhatónak a Németországban kialakult Landeskirche-rendszert, ami oda vezetett, hogy több esetben is a tartományi egyházszervezet feje, summus episcopusa a nem evangélikus vallású uralkodó volt, Sőt egyesek ebben az irányban haladva minden egyházjogot egyenesen az evangélikus egyház lényegével ellenkezőnek tartottak (Sohm). Ezek a -vélekedések azonban a lutheri egyházfogalomnak azt elszellemfesítő félreértéséből, a látható és láthatatlan egyház kettéválasztásából eredtek. Az bizonyos, hogy az egyház lényegéhez nem tartozik sem a jogalkotás, sem semmiféle kulturális tevékenység. De mivel az egyház itt, e földön van és él, azért elkerülhetetlen az érintkezésbe jutása mindezekkel a tényezőkkel. Az egyház életének hatásai, kisugárzásai jelentkeznek a szociális élet és a kultúra legkülönbözőbb területein. De mindez inkább elrejti, láthatatlanná teszi az egyház igazi lényegét, nemhogy azt érvényre juttatná. Ugyanez a helyzet a szervezethez, az ..egyházi" joghoz való viszonyában. A szervezet elkerülhetetlen azért, mert az egyház e földön él. De az egyház természetszerűen védekezik minden olyan szervezet rákényszerítése ellen, amely a saját lényegét figyelmen kívül hagyja, sőt azzal ellenkezve, akadályozza igazi, lényegszerinti élettevékenységei kifejtésében. Ezért a szervezetnek igenis vannak az egyház lényegéből folyó korlátai, sőt még bizonyos normái is. Mindenekfelett az, hogy a szervezet ne akadályozza, sőt inkább lehetőség szerint segítse az egyházat az evangélium eredményes hirdetésében. Ezért nem lehet az egyház lényegének megfelelő az olyan szervezet, amely az egyház vezetésében és kormányzásában éppen az arra elsősorban hivatott vezetőket, t. i. az egyházi hivatal ve«*őit második sorba helyezi. Ma már köztudomású, hogy a Landeskirche-readszer Luther egyházszervezeti ideáljával ellenkezett, az uralkodót ő csak „Notbischof"-nak