Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
hogy sokkal okosabb és eszesebb, mint bátyja, 108 ) de általában semmire sem értékeli. 109 ) Míg Károlyt valamennyire becsüli, addig Ferdinándot ügyetlennek, szerencsétlennek, a török elleni sikerekre képtelennek tartja. 110 ) Az egyházi javak lefoglalását is vétkéül rója fel: egyaránt harcol az evangéliom ellen és fosztogatja a pápaságot. 111 ) Az államügyek intézését elhanyagolja. Látókörét gyóntatói összeszűkítették. 112 ) A németekkel nem törődik, Németországnak valóságos árulója, átka és romlása. 113 ) De Luther őszintén meg is mondta haragja okát. Pusztítja az evangélikus egyházakat, 114 ) dühöng az evangéliom ellen, 115 ) sanyargatja és elűzi az evangélikus lelkészeket, 116 ) ártatlan vér tapad a kezére. 117 ) Azt mondta Speyerben, hogy mihelyt bevégződik a hadjárat a török ellen, nyomban a lutheránusok irtásába fog." 8 ) E haragos nyilatkozatok mellett 119 ) többször beszélt róla Luther akkor is, amikor különböző oldalról hírek érkeztek felőle. Ezeknek olykor bírálat nélkül is hitelt adott, 120 ) jóllehet a Ferdinánd udvarából az ő környezetébe került Schiefer Wolfgang 121 ) bizonyosan tudósította őt a király emberibb vonásairól. Ha Luther elhitte a rágalmakat Ferdinánd magánéletéről, ezzel ugyanolyan áldozata lett a kósza híreknek, mint tos) w TR 3, 3149a: Carolus habet fortunam et successum, quem ei dat Deus, et Ferdinandus, quamvis sit multo sapientior et callidior, tarnen nullám habet prosperitatem. (1532. máj.) Vö. 2, 2736. 3, 3246. io9) w TR íf 32,1. 675. 2, 1633. 3, 3219. nőj w TR 3 2875. 2, 1574. 1725. 2259. 2665. 2736. 2774. 3, 3149a. 3563. 3764. 4, 4610. 5042. Károlyról még: 2, 1687. 2509. 2695. 1U ) W TR 3, 2916. 4, 4147. 112) W TR 4) 5042. vö. 4, 4803. 113 ) W TR 3, 3753. 3764. 5, 5389. 5981. 6310. 114) W XR 3, 3768. 115 ) E 16, 206. ne ) E 15, 198. W TR 4, 4565. m ) E 13, 218. 16, 207. ii8) w TR 2, 2259a: Ferdinande felicüter cessura sua consilia et conatus non possum comprehendere. Nimis enim se gravavit sanguine innocentum, qui clamat ad Deum. Et haec vox, quam edidit Spirae, causa érit interitus eius: Als bald der zug wider den Túrokén entricht werde, wolt er die Lutherischen bald vmbringen. (1531.) 11B ) Kedvezőtlen még W TR 1, 142. 182. 2, 1574. 1631. 1704. 1771. 1908. 2387. 2535. 2681. 3, 3533a. 3812. 4, 4562. 4637. 5, 5284. 5400. 5552. 5981. W 48, 636, 10. E 8, 44. 48. 13, 11. 110. 113. 14, 72. 78. 90. 15, 123. 297. 16, 251. 265k. 313. wo) w XR 3 3 521 . m ) Loesche 17. E 12, 277.
