Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
A nuncius ugyanazon levelében legfeljebb hasonló értékű részlet az, amely arról szól, hogy ajánlatos lesz a császárnak megkeresnie a magyar királyt Luther elfogatása ügyében, és ehhez a magyar követek is megígérték közreműködésüket. 16 ) E levélrészlet hátterében az a gondolat áll, hogy Luther a birodalmi átok kimondása után bizonnyal Csehországba fog menekülni, tehát a magyarcseh király, II. Lajos hatalmi körébe fog jutni. A magyar király tehát ezen a ponton Luther üldözőjeként mutatkozhatott. Nem tudhatjuk, hogy nem adták-e értésére Luthernek is fenyegetésképpen: ne reméljen Csehországban menedéket; s ha előtte is, amiként a nuncius levelében, Magyarország királyaként emlegették az ellenséges indulatú hatalmasságot, akkor már innen kezdődhetik Luther lelkében a bizalmatlanság a magyar felsőbbség magatartása iránt. Werbőczy élete végéig buzgó híve maradt a pápának. Ezt azonban semmi módon sem szükséges összefüggésbe hozni wormsi útjával. Luther mozgalmával szemben való ellenszenve nem fűződik Lutherrel való találkozásához. Mielőtt még Wormsba érkezett, megmutatta ragaszkodását a római katolikussághoz. Amint ez már szóba került, kinyomatta egy olasz domonkos, Ambrosius Catharinus munkáját. 17 ) Királyához írt levelében igen dicséri a művet, bár beismeri, hogy a rendelkezésére álló idő rövidsége miatt csak futólag olvasta. Aranyos könyvnek, a katolikus hit biztos, erős védőpajzsának és éles nyilának mondja. 18 ) De hogy mennyire szerencsétlen volt az ő szempontjából is a választás, ahhoz elég a császár gyóntatójának, Glapionnak nyilatkozata a könyvről: nem vár tőle semmi jót, „ha Doktor Luther szeme elé kerül". 19 ) Luther valóban hamarosan feleletet írt az olasznak. Mialatt Werbőczy ötven ananyán Bécsben a második kiadást nyomták, ő már elkészült válaszával: 1521 április elsején kéziratban befejezte feleletét. Csak egyes pontokat szakasztott ki és azokhoz fűzve bizonyította, hogy a pápa az Antikrisztus. 20 ) Werbőczy étkezésről és rövid együttlétről kellett volna tudósítania? Az ápr. 15. és 20. közti napok a magyar követeknek is forróak voltak. Akkor tárgyalták az ő ügyüket is. Nem valószínű tehát, hogy hosszú időt szántak volna az „eretnekkel" való beszélgetésre. Aleander szavaira kár volt FrerZr/joinak a magyar borok hatásába helyezett reménykedés hipotézisét ráépítenie. (Századok 1876. 467 és W. I. életrajza 172.) 16 ) Kalkoff 7 ) j-ben i. m. 157. 160k. ETE 1, 33. 17 ) Jelen tanulmány 20. lap. — A bécsi kiadás könyvészeti leírása: W 7, 701 és Apponyi, Hungarica I. 144. sz. 18 ) ETE 1, 25k. Fraknói, W. I. életrajza 164kk. 19 ) W 7, 698. 20 ) Ad librum eximii Magistri Nostri Magistri Ambrosii Catharini, defensoris Silvestri Prieratis acerrimi, responsio. W 7, (698) 705. Köstlin I, 398k.
