Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.
császár és a fejedelmek sora sem tudott megtántorítani. Valószínű, hogy a műveltségében humanista Werbőczy és a műveltségében, életében egyaránt humanista Balbi 6 ) abban reménykedtek, hogy valami pompás eszmecserében lesz részük, ha Luthert vitába vonják. Persze kevéssé tudhatták, hogy Luther sem vitára nem termett, sem erasmusi szellemességű, jó ebédért hálásan csevegő asztaltárs nem volt. Már ezért is érthető volna a követek csalódása: tudatlannak találták. Aleandernek Rómába küldött jelentése szerint a követek az ebéden buzdították Luthert, hogy térjen vissza a jó útra. Nem csak kérték, hanem még ki is mutatták sok tévedését. Luther, amint a jelenlevők mondják, olyan ügyetlenül viselkedett, hogy a követek később a császárnak és az egész udvarnak azt mondták, hogy tudatlannak és őrültnek találták. 7 ) E tudósítás értékelésénél mindenekelőtt az a kérdés, hogy a Lutherről szóló jellemzés megbízható-e. A nuncius ugyanis nem maga hallotta, amit ír, mert a követek Lutherről a császárnak és az udvarnak nyilatkoztak. S ha valóban így nyilatkoztak volna is, ez még nem jelenti azt, hogy ugyanígy ítéltek, mert a segélykérőknek nem lett volna tanácsos egy fokkal is kedvezőbben vélekedni a császár nagy gondjának okozójáról. A gyanúnak, hogy nekik bármennyi közük is lenne a lázadóhoz, még az árnyékát is el kellett kerülniök, és ezért festették feketére az eretneket. Óvatosan kell fogadni e jellemzést amiatt a hasonlóság miatt is, amely e közt és a Gontarini velencei követ levelében álló jellemzés között van. Contarini ugyanis Luthert sem nem látta, sem vele nem beszélt, egészen a sitteni bíboros közléseire támaszkodott, mégis azt írta, hogy tévtanításain kívül még nagyon ostobának, felettébb mértéktelennek és a tudományokban járatlannak találta. 8 ) Valószínű ennélfogva, hogy amikor Aleander a magyarok véleményé8 ) Knauz Nándor, Balbi Jeromos II. Lajos király tanára, Magyar Sión 1866, rágalomnak tartja ros^z hírét. De lásd Fraknói V., Magyarország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. 30. 7 ) P. Kalkoff, Die Depeschen des Nuntius Aleander. Halle 1886. 161. ETE 1, 33: et fecero buona opera contra quel ribaldo, perche lo invitorno a pranso et V haveano trovato indotto, et lo exhortorno a redursi a la bona via, non solamente pregandolo, ma ancora demonstrandoli evidentemente molti de suoi errori, al che volend'o Luther responder, si porto si male (como dicono H astanti), che Ii ambasciatori dissero poi a Cesar et a tutta questa corte, che 1' haveano trovato et indotto et paocio. 8 ) P. Kalkoff, Briefe, Depeschen und Berichte über Luther vom Wormser Reichstage 1521. Halle 1898. 19. 57: Ausser diesen seinen Irrlehren erfuhr ich, dass er sehr unklug, überaus unmässig und in den Wissenschaften unwissend ist. Vö. ixott 86.
