Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

III .A KIRÁLYI UDVAR ÉS ORSZÁGGYŰLÉS.

császár és a fejedelmek sora sem tudott megtántorítani. Valószínű, hogy a műveltségében humanista Werbőczy és a műveltségében, életében egyaránt humanista Balbi 6 ) abban reménykedtek, hogy valami pompás eszmecserében lesz részük, ha Luthert vitába vonják. Persze kevéssé tud­hatták, hogy Luther sem vitára nem termett, sem erasmusi szellemességű, jó ebédért hálásan csevegő asztaltárs nem volt. Már ezért is érthető volna a követek csalódása: tudat­lannak találták. Aleandernek Rómába küldött jelentése szerint a köve­tek az ebéden buzdították Luthert, hogy térjen vissza a jó útra. Nem csak kérték, hanem még ki is mutatták sok téve­dését. Luther, amint a jelenlevők mondják, olyan ügyetle­nül viselkedett, hogy a követek később a császárnak és az egész udvarnak azt mondták, hogy tudatlannak és őrültnek találták. 7 ) E tudósítás értékelésénél mindenekelőtt az a kérdés, hogy a Lutherről szóló jellemzés megbízható-e. A nuncius ugyanis nem maga hallotta, amit ír, mert a követek Luther­ről a császárnak és az udvarnak nyilatkoztak. S ha való­ban így nyilatkoztak volna is, ez még nem jelenti azt, hogy ugyanígy ítéltek, mert a segélykérőknek nem lett volna tanácsos egy fokkal is kedvezőbben vélekedni a császár nagy gondjának okozójáról. A gyanúnak, hogy nekik bár­mennyi közük is lenne a lázadóhoz, még az árnyékát is el kellett kerülniök, és ezért festették feketére az eretneket. Óvatosan kell fogadni e jellemzést amiatt a hasonló­ság miatt is, amely e közt és a Gontarini velencei követ leve­lében álló jellemzés között van. Contarini ugyanis Luthert sem nem látta, sem vele nem beszélt, egészen a sitteni bíbo­ros közléseire támaszkodott, mégis azt írta, hogy tévtaní­tásain kívül még nagyon ostobának, felettébb mértéktelen­nek és a tudományokban járatlannak találta. 8 ) Valószínű ennélfogva, hogy amikor Aleander a magyarok véleményé­8 ) Knauz Nándor, Balbi Jeromos II. Lajos király tanára, Magyar Sión 1866, rágalomnak tartja ros^z hírét. De lásd Fraknói V., Magyar­ország a mohácsi vész előtt. Bp 1884. 30. 7 ) P. Kalkoff, Die Depeschen des Nuntius Aleander. Halle 1886. 161. ETE 1, 33: et fecero buona opera contra quel ribaldo, perche lo invitorno a pranso et V haveano trovato indotto, et lo exhortorno a redursi a la bona via, non solamente pregandolo, ma ancora demon­strandoli evidentemente molti de suoi errori, al che volend'o Luther responder, si porto si male (como dicono H astanti), che Ii ambascia­tori dissero poi a Cesar et a tutta questa corte, che 1' haveano trovato et indotto et paocio. 8 ) P. Kalkoff, Briefe, Depeschen und Berichte über Luther vom Wormser Reichstage 1521. Halle 1898. 19. 57: Ausser diesen seinen Irrlehren erfuhr ich, dass er sehr unklug, überaus unmässig und in den Wissenschaften unwissend ist. Vö. ixott 86.

Next

/
Thumbnails
Contents