Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

FÜGGELÉK.

FÜGGELÉK. 1. Magyarországi tanulók a wittenbergi egyetemen Luther életében. Első névsoruk 1585-ből való. Laskai Csókás Péter (Petrus Mo­nedulatus Lascovius) a De homine magno etc. című (RMK III. 744.) művének ajánló beszédében felsorolja az addig Wittenbergben járt magyarországi ifjakat. (Könyve e részét szó szerint idézi Bod Péter egyháztörténelme: História Hungarorum Ecclesiastica I. Leiden 1888. 360kk.) E korszakra nézve az ő nyomán halad Joannes Ladislaus Bartholomaeides Memóriáé Ungarorum qui in alma condam universi­tate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt, Pesthini 1817. műve is. Mindkét műnek hibája bizonyos felületesség; így például jellemző az első magyar­országi hallgatónak: Baumheckelnek észre nem vétele, továbbá a leg­több erdélyi és igen sok magyarországi német ifjúnak mellőzése. Alapos bírálatuk Révész Imrétől (id.) olvasható. (Magyar történelmi tár VI. 1859. 211kk.l A helyes névsor megállapítására új lehetőséget adott a teljes egyetemi anyakönyv kiadása: Album Academiae Vitebergensis ab a. Ch. MDII usque ad a. MDLX. Ex autographo edidit Carolus Eduardus Foerstemann. Lipsiae 1841. E kiadás alapján írta össze az erdélyi tanulókat Fabritius Károly. Tanulmánya: Die siebenbürgischen Stu­dierenden auf der Universität zu Wittenberg im Reformationszeitalter, megjelent: Archiv des Vereines für siebenbürgisohe Landeskunde, Neue Folge, Band II. Kronstadt 1855. 134kk. Ugyancsak Foerstemann alapján állította össze Révész Imre az első teljességre törekvő és közvetve az anyakönyvi adatokhoz ragaszkodó névsort: Magyar tanulók Witten­bergben Melanchthon haláláig. Magyar történelmi tár VI. 1859. 205. Teljesen ezt a névsort vette át Franki Vilmos „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században" (Budapest 1873.) c. művébe. (290kk.) Változás csak annyiban van nála, hogy nem a félévek, hanem a polgári évek rendjében adja a neveket, és elhagyja a beiratkozás keltét. Viszont átveszi Révész névsorának legtöbb sajtóhibáját. Végül az „Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából" I. és IV. kötete (Bp 1902, 1909) egészen a Frankinál levő névsort közli. E három névsor tehát teljesen ugyanegy megítélés alá esik. Sok név javítandó bennük Foerstemann kiadása alapján is, de még inkább javításra szorul a névsor azon helyesbítések alapján, amelyek az Album Academiae Vitebergensis ab a. Ch. MDII usque ad a. MDCII. Volumen tertium continens indices sub auspiciis bibliothecae univer­sitatis Halensis editum. Halis 1905 végén az I. kötetre nézve állanak. Sok helyes figyelmeztetést nyújt az e kötetben álló helységmutató is. A nevek közlésében szigorúan ragaszkodom az eredeti anya­könyvek alapján készült Album Academiae Vitebergensis I. és III. kötetéhez, még akkor is, ha feltehető, hogy az idevágó adatok birto­kában az eredeti bejegyzés is máskép volna olvasható. Feltétlenül szükségesnek látszik az eredeti anyakönyveknek magyar ember részé­ről ilyen szempontból való újra átnézése. A nevek mellett álló számok az idézett Album I. ill. III. köte­tére utalnak; azt a lapot, hasábot és sort mutatják, ahol a név található.

Next

/
Thumbnails
Contents