Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
máskülönben a vallás körül forrongó változások estek. Még érdekesebb Luther intése azért, mert nem sokkal később valóban nehéz megpróbáltatások érték az erdélyi reformált egyházat. A helyzetet jellemzően tükrözi Heltai Gáspár alakja. Szász származású volt, — Erdély magyarságának körében dolgozott. Wittenbergben tanult, 256 ) — élete végén Luther szellemét megtagadván, antitrinitárius lett. 1544-től fogva haláláig Kolozsvárt működött lelkészképpen. Ezalatt kevés megszakítással sajtója is volt. 257 ) Ezzel összefüggően nem is papi tevékenysége tette nevezetessé, hanem írói munkálkodása. Első könyve 1550-ben jelent meg, címe: Catechismus minor, Azaz, a keresztyéni tudománynak revideden való summája. Kolozsvárba nyomtatott 1550. Kolophonja: Kolozsvárba nyomtatott Helthai Gáspár és György Hoffgreff által. 155 0. 258 ) Szinte a legújabb időkig Heltai önálló művének tartották. Csak 1910-ben állapították meg róla és Heltai másik kátéjáról, hogy „jórészben Luther katekizmusának magyarra való átdolgozásai a nélkül, hogy az csak egyetlen szóval is említve volna." 259 ) Legutóbb azután Csikesz Sándor hívta fel újra a figyelmet e káté eredetére, 260 ) úgyhogy most már véglegesen tisztázva van: ez a mű Luther Kis Kátéjának fordítása. Mindössze az elején van eg3 r mózesi hely és néhány bevezető kérdés-felelet, mely nem Luthertől való; kevés toldás van még az oldozatról szóló részben; továbbá részben bővebb, részben kevesebb „a szentírásból szerzeteit tábla." Egyébként csak jelentéktelen változtatások vannak benne; a kor szellemében természetesen nem a szavak, hanem a gondolatok fordítása volt Heltai célja. Tudomásunk szerint ez a mű Luther Kis Kátéjának első magyar fordítása. Sajnálni való, hogy nem került a címlapra Luther neve. Amennyire érthető ez a kor szokásából, annyira káros volt a magyar Luther-irodalomnak eddigi történelmére, mert míg sok más XVI. századi magyar kátéról írták azt, hogy a Kis Káté fordítása, addig ezt figyelmen kívül hagyták. 5B ) AV 201b, 10. Beiratkozott 1543. febr. 17. 237 ) Lakos i. m. 6. 258) Egyetlen példánya az Erdélyi Múzeum-Egylet kolozsvári könyvtárában. Fényképhasonmása a budapesti Luther-Könyvtár és Múzeumban. 25B ) Borbély i. c. Magyar Nyelvőr 1910. 208. 260) VÖ. Incze Gábor, A magyar református imádság a XVI. és XVII. században. Debrecen 1931. 88. 176. j.
