Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

V. A TANÍTVÁNYOK.

szászföldi egyházjavítást. Ezért nem feltétlenül szükséges, hogy az erdélyi szász reformációnak kezdetén is keressük Luthernek tanítványai által közvetített hatását. Szólhat­nánk ugyan Wagner Bálintról, aki megjárta a wittenbergi egyetemet, és nagyszebeni és brassói működésével, vala­mint irodalmi tevékenységével nagy nevet szerzett magá­nak az erdélyi egyháztörténelemben, azonban ő is csak törpe Honter nagy alakja mellett. 252 ) Mégis meg kell említeni Luther két levelét, melyet az erdélyi vezető reformátoroknak küldött. Mindkét levél válasz, s legjelentősebb tartalmuk szerint elismerése Hon­ter 1542—43-ban megjelent reformációi iratának. 263 ) Az egyik 1543 szeptember 1-én kelt; Ramassi (Ram­ser) Mátyás nagyszebeni lelkésznek és dékánnak szóloitt. Luther ajánlja benne, hogy a brassói egyház lelkipásztora, vagyis Honter nyomán, a hozzája küldött könyvecske alapján reformálja egyházát. 254 ) A másik levelet 1544 má­jus 11-i kelettel Honter Jánosnak küldte. Luther köszöni a neki küldött római pénzt. „ .. .Egyébiránt az egyháznak és a vallásnak nálatok lassanként fejlődő állapotáért dicsé­rem az Urat. . ." De a dicséreten kívül is volt mondani­valója: „Nektek is lesz részetek a kígyó mardosásában, mert úgy Íratott, úgy történt kezdettől fogva, és úgy lesz mindvégig, hogy ellenkezés legyen a kígyó magva és az asszony magva között. Másként nincs és nem is lehet Istennek igazi egyháza. . . Helyesen cselekszel tehát, és he­lyesen gondolkodói, hogy vigyáznotok kell a külső ellensé­gekkel és a szomszédos és a házi farkasokkal szemben. £ÚB ) Ez a figyelmeztetés, mindenekelőtt a Szászföld refor­mációjának történelmét tekintve, kifejezője annak a kapcso­latnak, amely az erdélyi szász evangélikusok és a német­országi evangélikusság között ilyen korán szövődött és to­vábbra is fennmaradt. Valószínűleg ennek az anyanyelvi összetartozásnak is része van abban, hogy az erdélyi szá­szok mindvégig megmaradtak az Ágostai Hitvallás hívei­nek, mégpedig zavartalanul akkor is, amikor Erdélyben 252 ) Uott passim. 253 ) Uott 219k. 2M ) Fabó András, A magyar- és erdélyországi mind a két val­lású evangélikusok okmánytára. I. Bp 1869. 13k. E 15, 221. 255 ) Fabó előbb i. m. 16. E 16, 14: Caeterum de statu Ecclesiae et religionis apud vos paulatim proficiente {Fabó: reficiente) laudo Deum... Non deerit vobis morsus serpentis, quia (Fabó: qui,) sic scriptum, sic factum ab initio, sic futurum est ad finem, ut inimicitias inter semen serpentis et semen mulieris statuamus. Aliter non habet, nec habere potest Ecclesia Dei vera ... Becte igitur facis, recte sentis, vigilandum vobis (Fabó: nobis est) contra hostes externos et lupos vicinos et domesticos. — E két levél fordítása Faragó Bálinttól: Theol. Szaklap 1917. 81k.

Next

/
Thumbnails
Contents