Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

V. A TANÍTVÁNYOK.

met; az pedig nyilvánvaló, hogy míg Luther teológiájának vajmi kevés a köze a humanizmushoz, addig a zürichi re­formáció teológiája abban gyökerezik. Azon sem csodálkozhatunk, hogy Luthernek ez a le­vele valószínűleg nem tudta megnyerni Révayt az úrvacso­ráról szóló evangéliomi tanításnak. Ezt az eredménytelen­séget abból gondolhatjuk, hogy a következő évben, 1539 augusztus 4-én ismét levelet ír neki Luther, s ezúttal a re­formátor már valóban választ ad a Révaytól hozzáküldött levélre. 244 ) Luther most egyenesen meg is említi Révay érveinek forrását. „Magam is csodálkozom — írja —, hogy a szentség dolgában mimódon ejtett hatalmába Zwingli érveléseinek sokasága, és felette fájlalom, hogy azok az ér­velések annyira megingattak téged." Kéri, ne essék té­velygésbe. „Hiszen mi képtelenség hinni, hogy Krisztus teste egyszerre van jelen az égben és a szentségben?" Erről aztán bővebben szól, noha a levél az előbbihez képest rö­vid. Más érvre nem is terjeszkedik ki. ígéri azonban, hogy Révay érvelését idővel alaposabban szétboncolja. 24n ) Hogy ez a levél mennyiben ért célt, nem tudjuk. Amikor Luther 1542—13-ban Dévai által Magyarországba küldött egy iratot az úrvacsoráról, akkor Stockei erről az iratról úgy tudta, hogy Révaynál van. 246 ) Ez arra vall, hogy Révay később is összeköttetésben állott Lutherrel. De ebből még nem következik, hogy Révay még mindig zwingliánus volt, s ezért volt szüksége Luther nézetének alaposabb is­meretére. Luther iránti érdeklődése érthető abból is, hogy már előbb éppen ebben a tárgyban levelezett vele. A lutheri teológiájú Stöckellel való bizalmas viszonya azt mutatja, hogy Luther levelei nem vitték nála kenyértörésre a dol­•**) Az általam ismert legrégibb szöveg Sculteti többször em­lített Hypomnemájában van, fol. 19; 1. a Függelékben. — E 12, 223, lásd itt a többi kiadást. Fordítása: L. Művei 6, 433. z * s ) E 12, 223 érinti a két levél összefüggésének kérdését; a tartalom alapján szeretné a jelenleg 1538. okt. 1. keletű levelet 1539-re lenni, d'e ez nem lehetséges Szegedi Jakab beiratkozásának idejie miatt. — A kérdést így vélem megoldhatónak: tegyük a jelenleg 1539. aug. 4-i levelet egy évvel előbbre. Erre feljogosít minket az, hogy az ismert legrégibb szöveg 1599-ből való, s könnyen lehetséges, hogy a többi kiadásokba innen került a szöveg. Már most, ha akármilyen okból Scultetinál 1538 felcserélődött 1539-cel, akkor érthető volna az 1539-es számnak ez az egyezése az ismert kiadásokban. Így ha feltesszük, hogy L. 1538. aug. 4. írta ezt a levelet, akkor minden nehézség elmarad. A helyzet akkor így áll előttünk. Révay levelet írt L-nek az úrvacsora dolgában. L. röviden válaszolt, s ígérte, hogy részletesebben foglal­kozik érveivel. Nem sokkal utóbb jelentkezik nála Szegedi Jakab. A vele való beszélgetés alapján okt. 1. hosszabb levelet ír Révaynak. — Mivel azonban az 1538. okt. 1. levél a magyar irodalomban először kerül tárgyalásra, nem akartam erre a feltevésre építeni előadásomat. 24B ) ETE 4, 277. L. még ETE 4, lék. és Sculteti, Hypomnema E4.

Next

/
Thumbnails
Contents