Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)
V. A TANÍTVÁNYOK.
e feljegyzésben nem egy asztali beszélgetést bírnánk, hanem egy más alkalommal való együttlét megörökítését, akkor is örülnénk rajta, hogy fennmaradt az utókorra. Láthatjuk ugyanis belőle, hogy milyen problémák foglalkoztattak 1538-ban egy wittenbergi magyar diákot, önkéntelenül Dévai iratai jutnak eszünkbe. Azokban is minduntalan a szentek közbenjárása áll homloktérben, ezzel a kérdéssel pedig szoros kapcsolatban van a tisztítótűz római katolikus tanítása. Ugyanígy Dévait is különös mértékben foglalkoztatta ekkortájt a szabadakarat kérdése. Nagy kátéjában a tízparancsolat magyarázatához írt bevezetőjében részletesen foglalkozik vele. A kezünk közt lévő feljegyzés nem tudósít arról, hogy előadta-e a magyar diák a saját nézetét és volt-e valami ellenvetése, további érdeklődése. De talán szebb és jellemzőbb így, ahogy van. Olvastára kedves kép elevenedik meg szemünk előtt. Látjuk a magyar diákot, amint tisztelettel és tudásra szomjasan fordul tanítójához; Luther pedig szívesen tanítja az idegenből jött hallgatóját is és hirdeti tanítványának az Isten igéjét. 8. Luther főúri tisztelője. Luthertől 1538 október 1-i kelettel hosszú levél ment Magyarországba, mégpedig Révay Ferenchez, akkor királyi személynökhöz, később nádori helytartóhoz. 240 ) E levél voltaképpen válasz a magyar főúrnak, mert amint bevezetéséből látjuk, az általa, az igaz teológia tanulására, Wittenbergbe küldött Szegedi Jakab 241 ) az ő nevében adott elő bizonyos nézeteket, kétségeket és érveket az úrvacsora dolgában. Luther egy magánlevél formájához képest meglehetős alapossággal felelt Révaynak. Hét pontba foglalt fejtegetéséből nyilvánvaló, hogy Révay a Zwingli-féle úrvacsorai tanítás hatása alatt állva kétségeskedett afelől a tanítás felől, hogy az úrvacsorában a Krisztus valósággal jelen van, továbbá, hogy e szentség a hitet erősíti. A levél tartalmának részletezésére nincs is igen szükségünk, mert sem a Luther által cáfolt helvét tanításbeli érvekben, sem pedig Luther kijelentéseiben újságot nem találunk. V. 8. Franki Vilmos, Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. Pest 1873. — ETE 3—5 passim. — S. Szabó József, Zwingli hatása Magyarországon. Prot. Sz 1931. 689. — Uaz. Zwingli és a magyar reformáció. Theol. Szemle 1931. 291. 2 *°) E 12, 12. — E levéllel tudomásom szerint a magyar irodalom még nem foglalkozott. 2<1 ) AV 171b, 7: Jacobus Segodunensis Pannonius. Beiratkozott az 1538. nyári félévben. Luther id. levelében így: Jacobus a Zeghedino.
