Sólyom Jenő: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Budapest 1933. (A Luther Társaság kiadványai. Új sorozat XII. Luther-tanulmányok II.)

I. BEVEZETÉS.

amely magában foglalja az élet szélesebb területére kiterjedő hatását is, mert vizsgálatunkhoz természetesen leginkább ilyen adatok állnak rendelkezésünkre. Luther és Magyarország kapcsolatának előadása tehát egészen a jelenkorig követhetné a történelmet. Ha e tanulmány mégis arra fog szorítkozni, hogy csak az élő Luther hatását kutassa, akkor ez nem szempontjának, hanem keretének és az anyag terjedelmének követelménye. 2. A reformáció tárgyi feltétele Magyarországon, Következő feladatunk megkeresnünk az alapot, amelyen a vizsgált kapcsolat létrejött. Luther műve helyes ismeretének birtokában nem elégedhetünk meg azzal, hogy ehhez csupán Luther korát vagy a megelőző századokat vizsgáljuk. Ez akkor volna elég, ha a XVI. századi reformáció csak az előző egy-két század egyházi romlásával állana összefüggésben, s Luther munkája mindössze a korábbi kisebb reformvágyak próbálkozásainak eredője volna. Ha a keresztyénség lutheri megújításának kutatója csakis történelmi feltételeket keres és fogad el, még akkor is legalább abba a korba kell visszanyúlnia, amelyben a germán népek felvették a keresztyénséget; ha nem is megy tovább visszafelé a keresztyén egyház történetében, akkor is legalább azt fogja megvizsgálni, hogy mityen volt az a vallás, amelyet a germán népek elfogadtak. Ha pedig megállapítja, hogy a keresztyénség tanítása, kultusza, szervezete sok tekintetben már akkor különbözött az eredeti keresztyénségtől, akkor LuI. 2. Érdg János, Szent István életirata Hartvik szerint. Pest 1854. — Szabó Károly, Magyarország történetének forrásai. I. kt. IV. füzet. Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról Pest 1865. — Horváth Mihály, A kereszténység első százada Magyarországon. Bp 1878. 302kk. — Balics Lajos, A római katholikus egyház története Magyarországban. I. Bp 1885. — Szilágyi Sándor (szerk.), A magyar nemzet története. I. Bp 1895. — Békefi Rémig, Vallásos és erkölcsi élet Magyarországon az Árpádházi királyok korában. Kath. Sz. 1896. 3, 181. — Maggar Törvénytár, 1000—1526. évi törvénycikkek. Bp 1899. 2kk: Szent István dekrétomai. — Szlávik Mátyás, Szent István dekrétumainak keresztyénsége s a mai pápás világuralom. Prot. egyh. és isk. lap. 1900. 811. — Mihalovics Ede, A katholikus prédikáczió története Magyarországon. I. Bp 1900. 14kk: A hittérítés kora. — Dedek Crescens Lajos, Szentek élete. Bp 1900. II. 133: Szent István király, II. 227: Szent Gellért püspök, II. 344: Szent Imre herceg. — Karácsonyi János, Szent István király élete. Bp 1904. — Uaz, Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad 1915. — Varjú Elemér, Legendáé Sancti regis Stephani. Bp 1928. — Hóman Bálint (és Szekfű Gyula), Magyar történet I. (1928.) — Erdélyi László, Szent Imre és kora. Bp (1930.) — Uaz, Szent Imre leg.)ndá,ja. 1930. — Szolomájer Tasziló, Szent Imre a történelem világánál. Pannonhalmi Szemle 1930. 128.