Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.

I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére

97 után az egyházban pusztítani kezdő puritánizmussal szem­ben a liturgikus kincsek helyes használatára akar példát mutatni. 31 0) Méltó a megemlítésre a hannover-i egyházi rendtartás (1534) liturgiája is, mert talán egyik evangélikus német mise-rendben sem él annyira a lutheri reformáció katolikus jellegének és az ősi egyházzal való kontinuitásának a tudata, mint éppen ebben a kétnyelvű rituálé-ben. 32 0) Nemcsak a Nicaenumig őriz meg minden tiszta részt a római miséből, hanem meglátja az ú. n. canon missae-ben meghúzódó ke­resztyén értékeket is. 32 1) Ugyancsak jelentős alkotás az 1552-ből való mecklenburg-i rendtartás miséje, 32 2) amely többféle változatában (német-latin, tiszta német, „nieder­deutsch" szövegekkel) a kis állam határain túl is jó szolgá­latot tett a reformáció ügyének; — a Formula Missae litur­gikus gazdagságát képviseli. 32 3) Az 1533-ból származó Wittenberg-i rendtartás miséje ugyancsak a Formula Missae-n épít tovább, de észrevehetők a Deutsche Messe hatásai is. 32 4) 31 W) „Wiewohl das Singen und Lesen. .. sehr missbraucht ist worden, und etliche sich befürchten, es möchte wieder nach der alten Weise in einen Missbrauch kommen, so muss doch dasselbige, so fern als es Gottes Wort mitbringet und vermeldet, nicht unterbleiben, was nützlich und nötig ist, gleichwie auch die Sakramente um des Miss­brauchs wilen niclit unterbleiben, sondern nach Gottes Wort gehalten werden." — Richter i. m. I : 257. Ugyanez a rendtartás (Pia ordinatio caeremoniarum in ecclesiis Pomerrianae) fenntartja az evangélikussá lett szerzetes-rendek kolos­tori életében a régi hóra-kat is, amelyek imádságos lelkülettel hatják át az egész napot. A szentséggel való minél gyakoribb élés kedvéért mindennap van mise is a pommeraniai evangélikus kolostorokban. — Sehling i. m. IV : 344. és köv. o. 3 2°) Richter i. m. I : 273. és köv. o. — Az egyházi rendtartás — és így a mise-rend — alkotója: Urbánus Rhegius. — Az evangélikus mise — az igazi „apostolische Messe", — u. o. 275. o. 32 1) Megtartja az élö hívekről és az Ürban elhunytakról való meg­emlékezést is. Ezekről az evangélikus tartalmú commemoratio-imádsá­gokról így szól: „Der Lebendigen und Toten bei des Herrn Tisch zu gedenken, ist ein alter feiner Brauch, aber man muss es recht handeln, nicht erst für ihre Sünde opfern, sondern danksagen für das einige Opfer, welche wir alle genissen in dem Leben und nach diesem Leben". Richter i. m. I : 275. — V. ö. Kliefoth i. m. VIII : 59. 32 2) Richter i. m. I :122. és köv. o.; Sehling i. m. V : 197. és köv. o. Ebben a latin mise-énekekben gazdag liturgiában az introitus-t meg­előzi az egész — evangélikus tartalmúvá nemesített — praeparatio ad missam, — németül: a) In nomine..., b) adjutorium nostrum... c) confiteor, d) absolutio (a confiteor-t a diakónus imádkozza, az abso­lutiót a celebráns-pap adja), e) lépcsőimádságként a 43. zsoltár. 32 3) A Formula Missae-\e 1 ellentétben azonban az eredeti, természe­tes helyét kapja meg ebben a liturgiában a sanctus, — nyomban a prae­fatio-imádság után következik és nem a consecratio után. 32 4) Richter i. m. I : 220. és köv. o.; Sehling i. m. I : 704. és köv. o. Jánossy: Az evang. liturgia. 7

Next

/
Thumbnails
Contents