Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére
75 die Messe hält, nicht zu kennen braucht." 22 4) A római mise-rendszerben „ist die Gabe im Heiligen Abendmahl zu einer Leistung der Kirche, das Sacramentum zu einem Sacrificium geworden". 22 5) Nem csoda, ha Krisztus műve a háttérbe szorul minden látszat ellenére is és csak egy tárggyá, eszközzé lesz maga az Űr Jézus is ebben a rendszerben, amelyben végső sorban mégis csak minden az embernek, az ,,áldozár"-nak a dicsőségét és méltóságát szolgálja. Az áldozó-pap naponként feláldozza Krisztust és az áldozatot „bemutatja" Istennek. Elképzelhető-e ennél nagyobb visszaélés, Krisztus művének, Isten kegyelmének nagyobb megcsúfolása, — lehet-e még itt keresztyénségről szó?! . . . Lehet, lehetett, de csak úgy, hogy előbb be kellett következnie a templom-tisztításnak, az elkábult, de ki nem pusztítható keresztyénség megújhodásának, a lutheri reformációnak! A római mise épülete olyan ősi szent házhoz hasonlítható, amelynek eredeti, tiszta, isteni stílusát avatatlan kezű kontárok lelkiismeretlensége mindenféle idegen betoldással elrontotta. 22 6) Az értéktelen, idegen részeket el kellett távolítani, hogy minden akadálytól menten fejthesse ki lelkeket hódító hatását a csodálatos szépségű mű: a, maga eredeti tisztaságában, egységes lélekből született gazdag organizmusával és legyen valóban: az Isten háza. A lutheri reformáció hittapasztalatával újra napvilágra került apostoli evangéliumban meg kellett újhodnia az egyház elfajult liturgiájának, hogy keresztyén evangélikus liturgiában kizárólagos hatalommal, szabadon munkálkodhassék az evangéliumban és különösen az oltár szentségében valósággal jelenlevő, anyaszentegyházát építő, híveit tápláló Úr Jézus Krisztus. 22 7) 10. §. Luther és a reformáció jelentősége az egyház istentiszteleti életére. Luther Márton nem újító, a lutheri reformáció nem „új vallás" alapítása és nem is „hitújítás". Luther Márton 22 4) Achelis i. m. I : 468. 22 5) Achelis i. m. I : 468. — A római mise belső szerkezetében meglevő ellentétek következtében teljesen hiábavaló kísérlet lenne a szívét képező cárion missae imádságai közt logikai összefüggést keresnünk. 22 0) V. ö. Brilioth i. m. 132. o. 22 7) A mondottak után feleslegesnek tartottuk, hogy még külön foglalkozzunk azzal a körülménnyel: mint tette már a középkor folyamán a latin nyelv a római mise-vallásosság rendszerében a gyülekezeti építést jóformán teljesen lehetetlenné.
