Jánossy Lajos: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon. Budapest 1932.
I. RÉSZ. A liturgia kialakulása és története - 9. §. A liturgia keleti (görög) és nyugati (latin) típusai a középkorban
56 3. Ünnepélyes proeessióban kihozzák az evangéliumos könyvet a szentélyből az ikonosztázion elé, az énekkar a kérdéses ünnepnap szentjének a himnusát (tpörcapiöv) énekli, amelyre az eicöSixóv-ének 16 2) következik. 4. A Trisagion és az erre következő állandó responsorikus ének (jcpóxei/iévöv) 16 3) alatt az áldozó-pap isteni bölcseségért és megszentelődésért könyörög az Úrhoz. 5. Az epistola felolvasására hallelujával felel az énekkar. 6. Nagy pompával történik meg az evangélium felolvasása, amelyre a kar a szokásos evangéliumi doxologiával („Dicsőség neked, Urunk!") válaszol. 7. A lectiók után — amelyek alatt az áldozó-pap a Lélek adományáért imádkozott — a diakónus imádkozza a terjedelmes kérő imádságot, amelyet az énekkar xópie eXéTjoóv-ai kísérnek. 8. Külön imádságban fordul a diakónus a katechumenokért Istenhez és ennek végeztével távozásra hívja fel őket. 16 4) A háromszoros „őaöi xanj^oó/ievot 7ipőéX^3'ce"-vel és a rákövetkező „frílivz twv zatYj^oo//év(ov"-nal végződik a keleti keresztyénség liturgiájának ez az ú. n. missa catechumenorum-a.. 10 5) c) A missa fidelium-ot 1. a diakónus kezdi meg két rövid könyörgéssel, amellyel Isten irgalmáért és oltalmazó kegyelméért esedezik, — ezalatt az áldozó-pap csendben imádkozik, az énekkar pedig xópis iXsYjaov-aival kíséri a kettős imádságot. 2. Keresztvetések, térdre-borulások és tömjénezés közben felcsendül az énekkar ajkán az ú. n. Cherubim-himnus: „ayloc, ayioc, ayíoc xópíös Saßawft.. 1G C), majd ünnepélyes proeessióban 3. körülhordozzák a templomban az úrvacsorai kenyeret, miközben Krisztus sírjánál is a golgotai áldozatra vonatkozó imádságokat recitálnak. 4. Ezután következik a nagy könyörgés (általános egyházi imádság), amelyet a diakónus imádkozik, míg a pap csendben az áldozat elfogadásáért könyörög, kérve a szent műhöz Isten Szentlelkének elküldését. 5. A béke-csók („szeressük egymást, hogy egyértelműen vallhassuk. . .") képezi 6. a Nicaenum bevezetését. Eredetileg keleten a nép imád16 2) Ps. CXVIII : 26-^—27. — „Áldott, aki jő az Úrnak nevében, áldunk titeket, akik az Úr házából valók vagytok 1 Isten az Úr és ő világosított meg minket!" 16 3) Gal. III : 27. 16 4) Ezen a ponton nyilvánvaló a görög liturgia valótlansága; a katechumenokért, mint jelenlevőkért imádkozik, azután elbocsátja őket, noha jelen sincsenek. — Másrészt éppen ez az imádság bizonyít a Chrysostomus-lilurgia ősisége mellett. la 5) Figyelmet érdemel az a tény, hogy a görög liturgia rendjében nincs hely a prédikáció számára. 1 8°) Ézsaiás VI : 3. — A 2. v. szerint nem a cherubok, hanem a szeráfok éneklik; nevezik még ezt a ífivog Tpigáyiog-t {jjivog éjtivíxiognak is.