Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 3. A héberekhez írt levélről tartott előadás jelentősége.
révén Istennek, illetve Krisztusnak bennünk és velünk való munkálkodása (cooperatio) lehetővé, helyesebben: valósággá válik. 31 0 A hitfogalom vet gátat a „Christus in nobis" misztikus félreértésének is. Ha Krisztus objektív munkája azáltal lesz számunkra hatékonnyá, hogy minket bevon a saját közösségébe, úgy ez csakis a hit útján történhetik, ami viszont az Ige közvetítéséhez van kötve; megfordítva: mi is csak a hit útján találhatjuk meg a Krisztussal való közösséget, amely által ő az üdvösségre vivő vezetőnkké, „révészünkké" lesz. 31 1 Ezek alapján egészen természetes, hogy a keresztyén erkölcsiség teljessége is a hit. Eltekintve attól, hogy Luther ezt a hitet alkalmilag még virtus-nak is nevezi, vagy azonosítja a skolasztikus „fides formata"-\a\, 31 2 a hit ethikai jelentősége mindenekelőtt abban nyilvánul, hogy a jóra, az erkölcsi értelemben vett jó cselekedetre való képtelenségünk fel- és beismerésére vezet, amit Luther még a zsoltárokról s különösen a római levélről tartott előadásban dcsperatio (accusatio) suf-nak revez. 31 3 Ilyenformán az igazi erkölcsi magatartás az alázatosság, a humilitas, amely önmagának semmi jót, csupán bűnt, Istennek viszont minden jót és hatalmat tulajdonít. Ilyen szempontból fogja fel Luther a bűnbánat szentségét is, amelynek lényege a kettős confessio: a saját maradék nélkül bűnös voltunknak bevallása és másfelől Isten végtelen kegyelmének, nagyságának a dicsőítése. 31 4 így lesz érthetővé Luthernak az a merész gondolata, hogy az Isten kegyelmének hatékonysága előtt való meghajlás tulajdonképen egyértelmű a bűn „nagyításával": magnificare peccatum. n'° Nem egyéb ez, mint az Anselmus-féle „nondum considerasti, quanti sit ponderis peccatum" gondolata, de mennyivel más értelemben! Ez tehát a hit erkölcsi vonatkozásának passzív oldala: a humiliatio, avagy Isten kegyelmi akarata előtt való engedelmes meghajlás: oboedicntia /ídeí. 31 G Ennek megfelelően — mivel a keresztyén emberneK Istenhez való normális viszonya a hitben van —, annak ellentéte: a hitetlenség a bűnnek az összefoglalása és legmagasabb foka, egyszóval maga a bűn.* 1 7 Ennek a lényege
