Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

Bevezetés

Luther theologiájának fŐgondolatait a szellem- és eszmetörténeti módszer alkalmazásával hozza összefüggésbe a középkori skolasztikus gondolkozókkal és a humanizmussal s mutatja ki ezekkel szemben Luther sajátosságait és önállóságát. Általában véve örömmel állapítható meg, hogy a Luther-kutatás újabban annyira fellendült, hogy a theologiai tudomány mai helyzetének egyik leglényegesebb vonását teszi s vannak, akik egyenesen Luther-renaissanceról beszélnek. Még a legtöbbet emlegetett s legtöbb főképviselőjében kálvini alapon álló ú. n. dialektikus theologia is sokat hivatkozik Lutherra, sőt például Gogarten határozottan Lutherhez óhajt visszatérni. Ebbe a Luther-kutatásba a magyar theologiai munkásságnak is bele kell kapcsolódnia, már csak azért is, mert ez egyik legfontosabb útja és módja annak, hogy a reformáció egyháza önmagára eszméljen s felismerje a maga különleges hivatását éppen a mai keresztyén-egységre való törekvésekben. Másrészt azonban éppen ezért nem szabad megelégednünk egyszerűen a német theologiai kutatás eredményeinek átvételével, mert ennél mindig megvan az a veszély, hogy Luthert csupán német szempontok szerint nézi és méri, benne éppen a német nemzeti hőst látja. Ez volt a múltban is legalább egyik főoka Luther megnemértésének és annak, hogy Luthert a magyar protestantizmus sem tudta igazán lelkébe zárni. Különben nem lenne most szükség arra, hogy Luthert „újra felfedezzék". Jelen tanulmány csupán szerény kísérlet és kezdet « óhajt lenni ebben az irányban. Luther egyetemi előadásairól s azoknak fennmaradt emlékeiről akar áttekintést nyújtani s ezen az alapon néhány, főleg Luther első előadásaival kapcsolatos problémáról. Luther egyetemi tanári voltát ugyanis reformátori munkásságának értékelésénél meglehetősen el szokták hanyagolni s inkább csak annyiban méltalják figyelemre, hogy Luthert szembeállítsák önmagával: a világmozgalmat előidéző, hősi lelkű prófétát a hatásában szűkre korlátozott szerény, csendes tudóssal. Pedig Luther azóta, hogy 1512 október 19-én Wittenbergben a theologia doktorává avatták, rá három nappal pedig a theo-