Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PRO-BLÉMÁK - 1. Luther írásmagyarázati (exegetikai) módszere

II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. 1. LUTHER ÍRÁSMAGYARÁZATI (EXEGETIKAI) MÓDSZERE. A következőkben Luther előadásainak tartalmával kapcsolatos néhány főbb problémának a kifejtését kíséreljük meg. Vizsgálódásainkat metodikailag Luther első előadásaira korlátozzuk, egyfelől azért, mert ezek az előadások Luther fejlődését a legalkalmasabban szemléltetik, míg a későbbiek lényegükben a korábban felismert evangéliumi igazságokat ismétlik. Másrészt azonban Luther későbbi előadásai olyan metodikai nehézségeket és problémákat nyújtanak (a nyomtatott átdolgozások és az eredeti jegyzetek viszonya, különösen azonban Melanchthon hatásának a kérdése az átdolgozásokban stb.), amelyek megoldása külön beható tanulmányt igényel, ezért ez a további kutatásnak a feladata. Az első, Luther előadói munkásságával legközvetlenebbül összefüggő kérdés: Luther írásmagyarázati módjának kérdése. A puszta ténymegállapításon felül fontos itt az értékelés is: jelent-e Luther írásmagyarázása valami újat, reformátor! működésére való vonatkozásában is jelentőset?

11

2 Mindenekelőtt a tényeket állapítjuk meg. Zsoltárelőadásának kezdetén Luther egy előszóban írásmagyarázati elveit általánosan ismertetvén, az írás négyféle értelmezésének az alapjára helyezkedik. Ez azt jelenti, hogy minden íráshelynek négyféle értelme van, s a magyarázat tulajdonképen abból áll, hogy minden egyes íráshelynek mind a négy értelmét meg kell, illetve meg kellene állapítani. A négy értelem a következő: 1.