Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)
I. LUTHER MINT PROFESSZOR - 3. Előadásainak megválasztása
ifjúság kedvéért tartott előadásokat. Hogy mikor mennyien hallgatták előadásait, arra nézve megbízható adataink nincsenek. Egyes híradások vannak arra nézve, hogy Luther általában zsúfolt előadóteremben tartotta előadásait, mégpedig többnyire a nagy előadóteremben. Bizonyos is, hogy azt a több ezer diákot, aki Luther életében megfordult Wittenbergben, elsősorban Luther személyisége vonzotta s így előadásai mindenkor erősen látogatottak voltak. 7 8 Különös vonzóerőt adhatott előadásainak rendkívül eleven és közvetlen módja, hogy előadásaiba számos német szót és közmondást vegyített bele, sőt bizonyára nem egyszer tréfás megjegyzésekkel is fűszerezte azokat. Mégis aránylag oly kevés emlék maradt fenn ezekről az előadásokról jegyzet formájában. De nem kevésbbé sajnálatra méltó, hogy a körülbelül 180 magyar diákról, aki még Luther életében kereste fel Wittenberget, szintén nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy ki melyik előadását hallgatta Luthernak. Hiszen még Dévai Bíró Mátyást illetőleg is csupán egy Luther-féle asztali beszéddel kapcsolatos feljegyzés szolgáltatta a kétségtelen adatot arra nézve, hogy csakugyan Luther házában lakott. 7 9 Pedig ha ilyen, magyar diáktól származó jegyzet előbukkanna, igen érdekes világot vethetne arra, hogy mennyire értette meg az illető Luthert s másfelől Melanchthonnak a magyarokra gyakorolt befolyását, illetve annak okait is tisztázni segítene. Mindenesetre nem érdektelen az az egy-két nyom Luther asztali beszélgetéseiben, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a magyarok Luthert, aki — mint említettük, különösen későbbi előadásait éppen a könnyebb megértés céljából, erősen tarkította német szavakkal és kifejezésekkel —, nem mindig érthették meg teljesen. Az egyik ilyen asztali beszéd szerint 8 0 magyar diákok arra hivatkozva, hogy nem tudnak németül, kérték Luthert, hogy nekik az Ürvacsorát két szín alatt külön és latin nyelven szolgáltassa ki, de Luther Krisztus rendelésére és az egyházi rendre hivatkozva, kérésüket nein teljesítette. A magyarok azután meg is nyugodtak. Egy másik esetben viszont egy magyar, nyilván mert valamit nem értett, „csodálatos, meg nem felelő és szükségtelen" kérdéseket tett fel Luthernak. 8 1
