Wiczián Dezső: Luther előadói munkássága (Budapest, 1930)

Jegyzetek

Ecclesie. V. ö. u. o. 69, 16.; 76, 23. sk.; 138, 17. skk. Ficker, Röm. II. 14, 17. sk.; 88, 12. stb. 239 yfl xxi. 217, 22. skk.: Licet autem ossa (az előző összefüggés alapján: a papok stb.) dispergantur, sic per dissensiones et iniquitates, non tarnen confringuntur, quia officia manent in Ecclesia et nunquam auferentur. Alias Ecclesia cessaret, quod est impossibile! V. ö. Ficker, Röm. II. 4, 18. sk. 2«) W III. 216. 1.; 232, 29. sk. Ficker, Röm. II. 239, 8. skk.; 243, 14. skk.; 278, 1. sk.; 322, 24.: pueri principes et effeminati dominatores in Ecclesia! 24

1 W III. 624, 13. sk. Hec synagoga est Conventus et Concilium (!) maiorum in Ecclesia: ubi sepius pro falsitate et iniustitia diffinitur et contra veritatem concluditur. 24

2 Ficker, Röm. II. 243, 21. skk.: Et papa et pontifices, qui tam largi sunt pro temporalibus subsidiis ecclesiarum in indulgentiis, super omnem crudelitatem crudeles sunt, si non maiora vei equalia propter Deum gratis et intuitu animarum largiuntur, cum omnia gratis acceperint gratis donanda. Sed „corrupti sunt et abominabiles facti sunt in studiis suis", seducti et seducentes populum Christi a vera cultura Dei. Már a zsoltárelőadásban is W III. 425. 1. V. ö. a római lev. előadásban a 239. laptól kezdve, különösen 243., 271. skk., ahol II. Gyula pápát, György szász herceget s a brandenburgi püspököt (aki Luther közvetlen egyházi feljebbvalója volt) személy szerint is említi; 298. skk. 1. 24

3 Ficker, Röm. II. 301, 16. skk.: Obsecro autem, ne (quis) me in illis imitetur, que dolore cogente et officio requirente loquor. Nam pro intelligentia valet plurimum applicatio presentis vite ad doctrinam, que docetur. Simul quia authoritate apostolica officio docendi fungor, Meum est dicere quecunque videro non recta fieri, etiarn in sublimioribus. V. ö. hasonló nyilatkozatát a filozófia ellen, u. o. 199, 7. skk. 24

4 Utalunk K. Holl tanulmányára: Die Entstehung von Luthers Kirchenbegriff. Ges. Aufs. I. 288—325. 1. és E. Seeberg: Luthers Theologie, 133. skk. 1. 24

5 W III. 167, 21. skk.: Ubicunque Christus in psalmis conqueritur et orat in afflictione corporali ad literam, sub eisdem verbis queritur et orat omnis fidelis anima in Christo genita et erudita

... Quia Christus usque hodie conspuitur, occiditur, flagellatur, crucifigitur in nobis ipsis. 24

6 W IV. 112, 14. sk.: Igitur Ecclesia, que sanctificatur assidue in cruce Christi, sanctimoniam habet. W IV. 264, 29.: Quecunque Christus caput egit et passus est, agit et patitur etiam corpus, i. e. Ecclesia ... quomodo fides Christi agit et patitur in suis fidelibus a peccatis. 247 w III. 433, 14.: Et nota, quod sicut prima tempóra foelicia fuerunt, quia discipline et tribulationis tempóra fuerunt, ubi Ecclesia maxime profecit: sic novissima infoelicia, quia pacis et securitatis tempóra sunt et erunt, ubi Ecclesia maxime deficit et deficiet. — Ezzel kapcsolatban tűnik fel Luthernak az a misztikus színezetű sajátságos gondolata, hogy önmagunknak kell tehát a szenvedéseket megszereznünk és így önmagunk „tirannusai, kínzói és eretnekei" legyünk: W III. 432, 26. skk.; IV. 88, 9. skk. Mégis mindez távol áll a közönséges moralisztikus „imitatio Christi"-tól. 248 W IV. 95, 9. sk. Ficker, Röm. II. 133, 28. skk.: Rudes et pueriles, immo hipoerite sunt, qui crucis sanete reliquias externe summe venerantur et tribulationes adversitatesque fugiunt et