Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
II. LUTHER ELŐADÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK. - 2. LUTHER REFORMÁTORI FEJLŐDÉSE.
60* ben, a római levél kapcsán pedig úgyszólván minden órán különböző fordulatokban ismételgette és erősen hangsúlyozta. Nem pedig azért, mert Luther ezeket a reformátori gondolatokat nem csekély mértékben még a nominalisztikus skolasztika — az Ágoston-rendűeknél leginkább képviselt ágának: az occamizmusnak a terminológiájába öltöztette. Sőt többet is mondhatunk: ezek a nominalisztikus formulák nem egyszer a dolog lényegét alkotó kérdésekben egyenesen Luther felfogásának alapjában ellentmondó gondolatokként tolulnak közbe. így például zsoltárelőadásában egy helyen Isten megigazító kegyelmét a jellemző nominalisztikus pactum-elmélettel indokolja, ami azt jelenti, hogy a kegyelem és annak korrelátuma: a hit, csupán azért érvényes, mert Isten egy „pactum" által megkötötte magát s hűsége folytán szinte kénytelen adott ígéretét megtartani. 23 2 Ugyancsak még a iustitia új fogalmával kapcsolatban is felhasználja a régi formulát: „Et hoc est esse iustum, tribuere cuique quod sulim est", bár már ezzel a hozzátétellel: „scillicet deo bonitatem et nobis maliciam" (Igazságosnak lenni annyi, mint megadni mindenkinek, ami az övé, — tudniillik Istennek a jóságot, nekünk a gonoszságot.) 23 3 De még inkább sajátságos, hogy Luther a megigazulási tanának gyökerében ellentmondó érdem-gondolatot nem csupán a zsoltár-, hanem a római levélről szóló előadásban is aránylag elég gyakran érvényesülni engedi. Egy helyütt a zsoltárelőadásban szinte az egész idevonatkozó skolasztikus fogalomrendszert helyeslően vonultatja fel: facere quod in se est, meritum de eongruo et condigno, praeparatio (dispositio) ad gratiam stb. 23 4 De nem csupán a zsoltár-, hanem a római levélről tartott előadásban is igen nagy számmal találunk még olyan régi kifejezéseket, amelyek az új ismeret tartalmát nemcsak, hogy nem fejezik ki híven, hanem annak egyenesen ellentmondanak. így például a praeparatio ad gratiam, vagy az opera bona velut praeparatoria emlegetése még igen jelentékeny katholikus maradvány, úgyszintén a megigazulás ,,kiérdemlése"; általában még nehezen tud szabadulni attól, hogy a hitet, alázatosságot, a töredelmes bűnvallomást stb. cselekedetnek minősítse. 23 5 A
