Wiczián Dezső: Luther-tanulmányok. I. Luther, mint professzor. Budapest 1930. (A Luther-Társaság kiadványai. Új sorozat XII.)
I. LUTHER, MINT PROFESSZOR - 4. SEGÉDESZKÖZEI, ELŐADÁSI MÓDJA.
25* tak ki, hanem a Glossa ordinaria-val kapcsolatban, melynek törzse még a 9. században élt Walahfrid Strabora vezethető vissza s amelyhez Lyra Postilláján kívül Burgosi Pál (rabbiból lett keresztyénné, majd Burgos püspökévé, f 1435.) Additioit és Doering Mátyás Replicá-it is hozzácsatolták. Lyrai Miklósra vonatkozik az a később elterjedt mondás: Si Lyra non lyrasset, Lutherus non saltasset, — mely azonban teljesen hamisan jellemzi Luthernek Lyrához való viszonyát, mert Luther eleinte majdnem teljesen elítélően foglalt állást Lyrával szemben és csak később békült ki írásmagyarázati elveivel. Ezek mellett számos egyéb exegetikai és más segédeszköz állott Luther rendelkezésére, így főleg Petrus Lombardus, Clairvauxi Bernát stb., továbbá a skolasztikusok (nominalisták) dogmatikai müvei. Az egyházi atyákat szintén szorgalmasan tanulmányozta, főleg Hieronymust, Chrysostomust, Ambrosiust, de valamennyinél többre becsülte Augiistinnst. Ő volt az, aki szerinte Pál apostol leveleit legjobban megértette, sőt a iustitia Dei igazi értelmének reformátori fellépésére döntő jelentőségű megismerésével is kapcsolatba hozza Augustinust, aki megismerésének helyességében utólag megerősítette őt. 9 7 Végül itt is megemlítjük még, hogy a humanisták: Reuchlin és Erasmus munkáit is, megjelenésük után azonnal felhasználta. Luther tehát kétségtelenül nagy apparátussal fogott hozzá előadásainak kidolgozásához. Ezért érthető, hogy első zsoltárelőadását, melyet joggal első előadásának tarthatunk, csak néhány hónappal doktorrá és professzorrá létele után kezdte meg, mert hosszabb időre volt szüksége, amíg az „összes scribens"-eket elolvasta s a szükséges anyagot összegyűjtötte. Az egymásnak sokszor ellentmondó magyarázók áttanulmányozása s a helyes értelemért való kiizködés érthetően vállára nehezedő súlyos teherré tette számára ezt az első előadást. 9 8 Első előadásának fennmaradt kézirata megmutatja azt is, hogy előadását külsőleg miképen rendezte be. Említettük, hogy az előadás két részben maradt fenn: külön a glossza és külön a scholion. Ugyanez a beosztása következő előadásainak is a római, galáciai és héberekhez írt levélről
